Már egy jó ideje készülök rá, aztán végre nekifogtam és elkészűlt, ráadásul jó sok lett belőle.
Ezt azért szeretm mert, nagyszüleimre emlékeztet. Télen, leginkább, mikor kimentünk Krasznára, legtöbbször volt havasi kifli lenn a szekrény alsó polcán egy tálban. Úgy örültünk neki. :)
Így aztán elkértem anyutól a receptet, specifikálva, hogy azt a receptet, ami szerint mama készíti. Ma még kérdezgettem dolgokat anyutól is, mamától is telefonon, és nekifogtam. Ez lett belőle.
Lidia kérdésére a receptet is leírom.
Hozzávalók: 1kg liszt, 50g élesztő, 400 g zsír, 1 pohár tejföl, s ha még kéri akkor, egy kis vizet vagy tejet., egy kevés tej az élesztő futtatásához, töltelékhez lekvár (minél keményebb, annál jobb), vagy dió, mákk, ki mit kíván. Én leginkább szilva lekvárral szeretem, az meg általában van itthon, mert anyósom szokott főzni, majdnem minden nyáron, és jó keményre főzi a kuktában.
Az élesztőt megfuttatom egy kevéske langyos tejben, egy jó kiskanál cukorral.
Aztán összegyúrom, megdagasztom a hozzávalókat, minél jobban meg van dagasztva annál jobb lesz a kifli. Lágy nyújtható tészta legyen.
30-40 percet meleg helyen kelesztem ( én éppen fasírtot sütöttem előtte nem sokkal a lerben, és még elég meleg volt benne, így oda tettem be).
Kicsike, öklömnyinél kisebb cipókat szaggatunk belőle. A cipókat sorban kerekre nyújtjuk, derelmeccővel vagy késsel 8ba vágjuk, vagy hatba, minél kisebbek a kiflik, annál jobb, szerintem.
Mindegyik cikkre teszünk tölteléket, és felsodorjuk, inkább picit megnyújtva, mint túl lazán, úgy hogy a hegyes fele maradjon kivül.
A zsírozott, vagy olajozott, vagy sütőpapírozott tepsibe tesszük a kifliket, miután megtelt a tepsi, hagyjuk még egy kicsit állni, majd kb 15 percig, de a lertől függ, közepes tüzön, nálam a 180 fokon, megsütjük, mikor már kezd egy icipicit pirulni, akkor kész is van.
Ezt így folytatjuk, míg elfogy a tészta.
Végül, miután kihűlt, porcukorba (én vaniliásba) hendergetjük.
Ugyanebből az alapból lehet készíteni asszonykonytyot... felvert tojásfehérje, cukor és dió vagy kókuszreszelékk a töltelék. Kinyújtjuk a masszát, megtöltjük töltelékkel, feltekerjük, felvágjuk, szeletekre és a tepsire fektetjük őket. Ezt itt méág nem próbáltam ki, de kifogom, arra viszont emlékszem, hogy mennyire szeretem a kókuszreszelékest.
Egy tipp, mindkettőnél, a kiflinél is, az asszonykonytynál is, minél vékonyabbra kell kinyújtani, mert sülés közben megkel. Az asszonykonytynál, meg kicsi átmérőjű rudat tekerjünk, hogy ne legyenek döblecek a konytyocskák.
Az egy kilós adag, amúgy nagy családra való, de jól el is áll, így ha egyszer nekifogok, marad, nem egy napra, hanem akár 2 hétre is, étvágytól függően.
Nekem jó sok lett belőle, még a szomszédba is adtam. Én is kaptam Lidiáéktól kekszet a tegnap, ma meg visszaadtam a dobozt, kiflivel tele, és még így is rengeteg maradt. A jó az, hogy mindenki szereti itt a házban az ilyesmit.
Ja... én kirpóbáltam szilva lekvárral, barack ízzel és ribizli dzsemmel, hát nekem a szilvás jön be a legjobban, azért is mert könnyebb elkészíteni, nem folyik ki a jó kemény lekvár, a masik meg szerintem mama is azzal készítette régen, mert valahogy az az íz maradt meg bennem. Ha folyékony a lekvár, akkor nem lehet olyan sokat rakni a kiflibe, és nem érzik úgy az íze.
