Zilahon

Egy hetet Zilahon töltöttem, és bár sok volt a munka, jól telt. Végülis éppen azért mentem, hogy dolgozzak.

Anyumat megműtötték, és így én ott töltöttem egy hetet, hogy segíthessek neki, és kíméljem a munkától. Az operációjával nincs is baj, csak a lábán a visszerekkel, a térde alatt két visszér tojásnagyságúra nőtt, és megkeményedett, az operáció során. Na de a gyogyszerek segítségével, javul.

Zsúfolt hétvégével kezdődött a zilahi nyaralásom. Csongi elvitt kocsival, aztán hazajött és majd másik hétvégén utánam jött. Jó dolgom volt, ugye? Útközben arrafele, Olgiékhoz is benéztünk, és megcsodáltam a szép pociját (szeptember közepén kell szűljön), aztán miután mi megérkeztünk, félórára rá, Olga nénjéék is megérkeztek, és Tündét is hozták magukkal. Jöttek beteglátogatni. :) Később még érkeztek beteglátogatók.

Aztán Vasárnap reggel Anikó meg Atti is megjöttek Bagosról, és velünk töltötték a vasárnapot.

Hétfőn orvosnál jártunk a mamival, meg főztünk, sütöttünk, takarítottunk. Folytattuk kedden, meg szerdán. Gofrit is sütöttünk párszor, tudniillik a Balatonon vettünk gofrisütőt, és Zilahra is elvittem, hogy a mamiéknak is süssek gofrit, és míg ott voltunk négyszer sütöttem vele gofrit, kétszer édeset, kétszer sósat. :) Mindenkinek ízlett. :)

Aztán csütörtökön megjöttek Ildiék, estefele kimentünk velük Krasznára mamáékat meglátogatni, vittük persze a mamit is levegőzni. :) Krasznán aztán még atmentünk kicsit Melihez a céghez, neki is kerekedik jól a pocakja, ő október elejére várja a babát, :) meg Ildust is meglátogattuk, én még egy kicsit homokoztam is a kis Sárával.

Pénteken reggelizés és gofri sütés után elindultunk Bagosra. A mamit elvittük Anikóékhoz, hogy pihenjen a friss levegőn, mi pedig fürödtünk egyet Magdival meg Mártával. Aztán délután Aniéknál szétnéztünk, meg töltött paprikát ettünk, finomat :) Ancsika, köszi a szeretetteljes meghívást és fogadást.

Este még a városba is kimentünk Ildiékkel, városnapok voltak, és vásár volt a főutcán. Ott vettük meg maminak a római tálat is, közeledő szülinapja alkalmából. :)

Szombaton reggel elmentek Ildiék, és délután megjött az én kedvesem. :) Ja és szombaton este szép tüzijáték volt, ami az ablakból is jól látható volt. :)

Aztán vasárnap már indulás is haza.

Hamar eltelt a hét de jó volt, és ami nagyon jó volt, hogy sokat beszélgettünk a mamival, sokat mesélt arról, hogy milyenek voltunk mikor kicsik voltunk, meg hogy ő hogy élte meg a fiatal házas éveit. :) Köszike, mamikám. :)

Ja és képeket ne kérjetek. Elvittem a gépet magammal, de elfelejtettem használni, azaz túl jól telt, nem volt idő a fényképezésre. :)

Na és ma már itthon. :) Jó volt otthon lenni, de jó itthon is. :)

7 eddig itt le nem írt dolog rólam

persze ha sikerűl hetet összeírnom:

1. Kicsi koromtól óvónéni akartam lenni, és sikerűlt ezt az álmomat megvalósítani
2. Volt ez előtt több mint egy éve egyrövid időszak, amikor pár napra megfordult az agyamban, hogy munkát váltsak. Akkor sem a gyerekek miatt, hanem kollegák, óvoda, meg sikerélmény hiánya és egyébb tényezők késztettek az elgondolkozásra. No de rövid időszak volt és nem bántam meg, hogy maradtam, no de ha választhatnánk más tanügyi rendszert, azonnal másikat választanák.
3. Licis koromban, úgy emlékszem 11-ik osztályban készítettem meseillusztrációkat Magdinak, nagynénimnek, osztálydíszítés és bemutatás céljából origami tehnikával. Nagyon élveztem, és talán hamarosan megint nekifogok hajtogatni. A nyáron talán erre is sor kerűl.
4. Nekifogtam átolvasni, tanulmányozni a Bibliát a Márta blogján olvasott beosztás szerint. Nekem eddig bevált. Szeretném kitartóan végigcsinálni, nem meglankadni. Eddig áldásos volt. :)
5. Tavasz elején vettünk egy Singer varrógépet. Kipróbálni már kipróbáltam, de még sok a tanulnivalóm. A nyáron szeretnék megtanulni varrni, szeretnék szép dolgokat alkotni a varrógép segítségével. :)
6. Gyerekkori álmom, és remélem valamikor valóra is válik, hogy legyen egy aranyos kis virágoskertes, udvaros, zöldségeskertes kis házam. Telek már van, csak házat kell rá építeni. :)
7. Szeretem a rendet, de állandóan kell magam késztessem a rendrakásra. Aztán vannak időszakok, amikor állandóan teszek veszek, például, mikor nagyon kellene tanuljak, de nincs kedvem. Ezért is szeretném, most a nyaramat megszervezni, hogy a nagy hőség és a szervezetlenség, lustaság ne lopják el tőlem az Úrtól ajándékbakapott szabadnapokat.

No és idesüss. Sikerűlt 7 többé kevésbé új, eddig le nem írt dolgot ide lejegyeznem.

Köhögés, frizura, osztálytalálkozo, Isten közelsége...

A torkom még mindig beteg...Istennek hála lázam már nincs. De az a legidegesítőbb az egészben, hogy lefekvéskor, mikor aludni kellene hirtelen elfog a száraz köhögés és majd semmi se csillapítja. Az éjszaka végülis Golia mentolos cukorkával a számban aludtam el és mintha arra ébredtem volna reggel fél hét körül, hogy kész elfogyott a mentolosság a számból, és akkor megint elkezdtem köhögni, és persze felköltöttem a kedves Csongimat is, aki már vagy 3 éjszakája tűri ezt.

Ráadásul ma osztálytalálkozója is van, és reggel fél tízre kellett menjen a suliba, én meg nem hagytam aludni. És persze én utána még visszaszundiztam, de ő nem.

Szóval ma este osztálytalálkozóra megyünk.

Ezért is, de nem csak ezért, hanem például azért is mert a jövőhéten évzáró előadás lesz, plusz csak úgy a saját kedvemért is, meg hát mert szűkséges is volt, ... a tegnap elmentem hajat vágatni. No nem nem tudom milyen különleges más frizura, ugyanaz mint volt, és tényleg éppen csak a végéből vágott Sabina, no meg persze a frufrumat. No de a lényeg lényege, hogy jól esett. És ma megmostam és megszárítottam, és meg voltam vagyok elégedve a hajammal. Szeretem a frufrut is, de szeretem nélküle is, így hát mikor levágatom van frufrum, ami ki is tart vagy 2 hétig, aztán már túl hosszú és akkor másképp fésülöm, máskép szárítom.

No de megyek is, mert még kell takarítsak, tanuljak, még nem tudom mit vegyek fel a találkozora, és nem tudom mit várjak el ettől az estétől. Ami jó, hogy leszenk ismerőseim is ott, a gyüliből is, de az oviból is. Két anyuka is az oviból osztálytársa volt Csonginak 5-8ba, és ők is ott lesznek, mert a másik osztály is velük tartja a találkozot.

No, majd ha lesz mit, akkor mesélek, ha nem mást a benyomásaim. :)

Addig is szép, áldott hétvégét. És ne felejtsétek el, Isten megigérte a Zsidók 13:5-ben, hogy: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged"

VaKáCiÓ

van és túl hamar telik az idő.

Mert ugye, hogy már kedd, van, és még csak a tegnap volt hétfő. 

A tegnap délután voltam oviban, és még megyek pénteken is. Azonkivűl tanulok, és tanulok, és tanulok, most éppen szociálpszihológiát, ami még tetszik is :) , és olvasok, és sütök főzök, és persze ma a postán is voltam. És persze ez nem a legegyszerűbb. Ma ajánlott levelet vártam anyumtól, és direkt vigyáztam, ne menjek el sehova, hogy ne mondja a postás, hogy nem voltam itthon. Errefel, a postás be se kopogott, se nem csengetett, hanem csak hagyott egy lapot, hogy kell menni az ajánlott levélért a postára. Persze gondoltam, ha lapot hagyott csak, azt jelenti nincs nála a levél, azért nem hozta be. Elmegyek a postára, várok 10 percet míg sorra kerülök, hogy aztán kiderűljön, hogy a levelem még a postásnál van, és csak holnap vehetem át a postáról. Ennyit a romániai postaszolgáltatásról.

No de holnap meglesz a várva vért levél, mert persze már rég várom ezt a levelet. :) 

No és szép estét.  :)

Ja a kép... nagyon régi kép már... mi még alig alig ismerkedtünk, és ha jól emlékszem, itt Adrian Plass könyvet olvastunk együtt, közösen. :)

Hobby

szinten szeretek kézimunkázni. Nekem kikapcsolódás, és persze szeretem a szépet, és örülök, ha valami szép kerülhet ki a kezemből, vagy például az oviban a gyerekeim kezéből. És igenis szép dolgok szoktak kikerülni a gyerekek kezéből is. 

A Vox kézimunka körén is készítettem pár képeslapot, meg egy scrabbook-ot is, azokról teszek fel pár képet. 

Ez Anikónak és Attinak készúlt eljegyzésre, de főleg Attinak... kell még ilyesmit készítsek. Eredetileg keretbe akartam rakatni, de már nem volt időm.

Holnap pedig Kingával közös nyiltórát tartunk, a kolleganőknek, vagyis Kinga vezetésével bemutatjuk, hogyan is kézimunkázunk mi, a magyar csoport, mert megvallva őszintén, mi vagyunk az egyetlen csoport akik gyakrolatilag is támogatjuk a gyerekek kreativitásásnak a fejlődését, engedjük, hogy fantáziadúsak legyeneke, nem szorítjuk keretek közé, ha nem muszáj, és sok tehnikát kipróbálunk velük, sőt kombináljuk őket. Majd képeket is rakok fel, valószínüleg a picassara. Most pénteken megint megyünk kézimunkázni a Voxba, és remélhetőleg Adina is jön és persze megint eljön Kinga is, a kolleganőm, mert tetszett neki elmúltkor. :)

Abigél

Elolvastam az internetről 3 nap alatt. Nagyon tetszett. Valamikor a filmet láttam már, de most letöltöttem, és majd azt is megnézem, csak jöjjön haza Csongi, mert nem valami egyszerű megnézni. Kell rajta valamit alakítani.

Még fogok olvasni pár könyvet Szabó Magdától. Valamikor kilencedikes koromban olvastam a Sziget-kéket és Bárányboldizsárt, és nagyon tetszett. Na de mostmár elolvasom a többit is. Na nem mindet, de néhányat.

Várom haza Csongit. Egész héten nincs itthon, de remélem csütörtökre megérkezik, mert pénteken szeretnénk indulni Zilahra. Szombaton együtt ünnepelünk a családdal, és barátokkal. Alig várom már. :)

Esik az eső és nekem be kell mennem az oviba szülői értekezletre, ami ráadásul nem a kedvenc tevékenységem.  Na de kell menni.

A Vox Domi Gülekezet szervezésén belül

szoktak lenni művészi esték, gyakorlatiasan megoldva, amikor valami érdekeset készítenek. Én még nem jutottam el egyikre sem, mert minden második pénteken van és én pont akkor nem voltam itthon, de az oviból az egyik anyukától megkaptam a linket a képekről. Szuperek. Volt egy tökkel való díszítéses este, amikor dekorációkat készítettek, 

és volt egy befőttes este, amikor ajándékba adható befőtteket készítettek. :)

Volt egy jópár ami nagyon tetszett. :)

A befőttest feltétlenül ki fogom próbálni, legkésőbb jövőre , mert nagyon jó ötlet ajándékozásra. 

Az élet dolgairól...

Egy újabb hét kezdődött el. a héten délután megyek oviba, és közben annyi mindent kellene elvégezzek, befejezzek, van aminek nekifogjak. És közben az Úrnak vagyok hálás ezért az újabb hetért, ezért az újabb napért, és szeretném ezt az időt nem elpocsékolni.

No és közben már a karácsonyra is gondolok, az adventre, az előkészületekre. Tervezgetek, gondolkodok, ajándékokat keresek, és közben arra is kell figyelnem, hogy ne csak álmodozzak, ne csak tervezgessek, hanem a mának éljek, a mát használjam ki, és ne aggódjak a jövőért. Mert bizony, néha rámtör az aggódás, hogy mi lesz, hogy lesz, hogy lenne a jobb, stb., stb.

No de megyek a dolgomra. 11kor kell oviba induljak, addig még annyi mindent kellene itthon csináljak. Szóval szép napot nektek, és mosolygósat. :)

Negyed évszázad

hosszú idő.

Nem is tudom, hogyan telt el ilyen hamar. Az tény, hogy én még gyereknek érzem magam, és épp ezért, jó óvónőnek lenni, mert az oviban még lehet játszani.

Kedvesemtől kaptam három szál gyönyörő rózsát, kedves szavakat és mosolyokat és persze nagyon sok szeretetet, ma is ugyanúgy mint eddig. :)

Negyed évszázados lettem és van nekem egy ötödévszázados hugicám is, és egy új telefonom új számmal. A régi szám hamarosan el fog tűnni, szóval, akit az új számom érdekel, majd kérje el, messengeren, emailben, vagy máskép.

Most pedig folytatom a pihenést és ünneplést egész hétfőig. Hétfőig, mert akkor ünneplek a gyerekekkel az oviban. :)

Pusszancs nektek és áldott vasárnapot. :)

7 dolog rólam

Erről kellene szóljon ez a bejegyzés. Áron kért fel erre a játékra, és azt írtam vissza, hogy gondolkozni fogok rajta. Gondolkoztam is, hogy mit írhatnék magamról, de nem tudtam. Volt, hogy eszembe jutott valami, de akkor meg nem voltam netközelben, vagy papírközelben.
Hát még most sem tudom, mit írok, de amit írok az rólam szól. Persze nem feltétlenül ez a legfontosabb rólam, sem a legszembetűnőbb. Írok és kész. Lehet tudtátok már rólam ezeket, lehet nem.

Szóval:

• Nem szeretek vásárolni, főleg nem cipőt, kabátot, mert nehezen döntök, nehezen találom meg a megfelelőt, ami ugyanúgy tetszedjen egy hét, egy hónap, egy év múlva is. Plusz, hogy ezek mind pénzbe kerülnek, és nem is olcsók, főleg a jó minőség, és olyxankor arra gondolok, hogy mennyi minden mást vehetnék abból a pénzből.
• Az oviban a legjobb érzés, mikor azt észlelem, hogy a gyerekek szeretnek. És szeretnek akkor is, amikor éppen megszidtam vagy megbűntettem őket. Aztán, ha odajönnek, odabújnak hozzám... az kész öröm. Olyankor tudom, nem hiába vagyok ott, olyankor tudom, hogy ott a helyem. Persze azt is tudom, hogy nem vagyok elég jó óvónő, csak azt tudom, hogy a gyerekeknek a szeretetem sokat ér, többet ér mint ezer elmondott szó. Egy közös séta többet jelent nekik, mint nemtudom hány óra "tanítás". Ezért szeretem én a munkám.
• Nem tűnök ki a kreativitásban, de szeretek új, jó, kitűnő ötleteket megvalósítani.
• Gyerekkoromban, főleg tinikoromban nem esett nehezemre korán kelni, sőt, ha mamáéknál voltam vakáción, ahogy mozgolódást hallottam a házban, ugrottam ki az ágyból. Valami olyasmi is volt benne, hogy nehogy lemaradjak valami érdekesről, hogy segíthessek reggelit készíteni, vagy bármit. Iskolás koromban is, könnyebben felkeltem reggel korán még egy kicsit tanulni. Ezzel ellentétben, most szeretek aludni, kihasználni minden percet. Ha felébredek óracsergés előtt, nem szállok ki az ágyból, hanem még lustizok, sőt visszaalszok és utána nehezebb a felkelés. persze erről le kellene szokjak, mert javamra lenne.
• Nem szeretem a kesrű ízeket, se gyümölcsben, se ennivalóban. Sem a gyümölcstöltelékes csokit. Sőt általában a töltelékes csokit. Ha én választok magamnak csokit az a keserű, a tejes, a magyoros, a fehér, a mazsolás, de nem töltelékes.
• Sulis koromban, ha volt olyan óra, hoyg unatkoztam, például feleltetés közben, a balkézzel való írást gyakoroltam. Mindig valamelyik kedvenc énekem írtam egy lapra, vagy a füzetem hátuljára bal kézzel, és mindezt azért, hogy ha netalán valamikor eltöröm a jobb kezem, ne maradjak le a tanulásban, azért mert nem tudok bal kézzel írni. Sőt a szájjal való írást is kipróbáltam, persze nem a suliban, és ezt azért, mert mi van, ha mindkét kezem eltöröm. Amúgy gyakran belegondoltam ilyen és ehhez hasonló esetekbe, hogy ha ez és ez történne velem, hogyan viselkednék, hogyan tűrném el... stb.
• Nagyon szeretek énekelni. Ötödikes koromtól, tizenharmadikos koromig mindig legalább egy kórusban benne voltam, de legtöbbszőr többben is. A suli kórusban szopránt, majd nyolcadiktól altot énekeltem, közben énekeltem a gyüli gyerekkórusában. Licis koromtól énekeltem a licink leánykórusában, előszőr szopránt, majd mezzoszopránt, és aztán a gyüliben az ifikórusban, és később az énekkarban altot. Az megjegyzendő, hogy eleinte utáltam az altot, nem szerettem, mert nehezebb volt, de aztán annál jobban megszerettem. A liciben még énekeltem a lici német kórusában, és résztvettem a lici német bébszínházában is. Szóval szerettem tevékenykedni. :)

Na persze ez egy kicsi része az én életemnek. Majd ha még jutnak eszembe dolgok még írok magamról. Akit meg érdekel még valami ezeken kívűl, az kérdezzen, és ha tudok, meg akarok meg minden, akkor válaszolok is.

Mindjárt indulok oviba

és zúg a fejem. Meg kell írjam a jövőheti munkatervet az új curriculum szerint, és még nem fogtam neki, mert eddig atlapozgattam, beleolvasgattam a curriculumba, és gondolkoztam, hogyan is kivitelezhető, aztán ma délután míg alusznak a gyerekek igyekszek felvázolni az egészet és miután hazaérek, begépelem, pontosítom, és ha minden igaz legkésőbb holnap reggel kész lesz. Hétfőn reggel mindenképpen készen kell vigyem magammal az oviba.
Itt esik az eső és nincs kedvem elindulni az oviba.
Jó lenne, ha szombaton eljutnánk legalább délutánra az országos ifikonfira. Szeretnék belekostolni egy kicsit a konfi ízébe, kicsit feltöltődni. Na de meglátjuk.
Na megyek, készülök gyors ütemben és elindulok. Nem azért mert akarok, hanem azért, mert kell.

Itthon vagyok

és egyedül. Vagyis itthon van Tüci és anyuka, de Csongi nincs. Már vasárnap reggel óta várom haza, és remélem holnap itthon lesz már. Amúgy hátfőn voltam orvosnál, dermatologusnál is, és nem vagyok himlős. Valamiféle allergia lehetett. Érdekes az volt, hogy jelent meg és múlt el, aztán végleg elmúlt, ez persze szerintem az orvosság hatására, amit persze tegnap este elfelejtettem bevenni, és most megyek és azonnal beveszem. Persza a dermatológus diétát is rendelt, könnyű kajára fogott engem, eleinte be is tartottam mindent, de mostmár nem érzem betegnek magam. Igaz, akkor sem éreztem magam betegnek, mikor kiütések voltak rajtam, pedig kicsit szédűltem, na de a lényeg az, hogy holnap visszamegyek a dermatologushoz kontrolba és azt fogja mondani, hogy minden rendben. :)
Egy könyveben olvastam, hogy a hajat nem jó mindig samponnal mosni, mert vannak benne káros anagok, és hogy nem jó egyszerre sampont és szappant használni. Régen használtam szappant is hajmosáshoz, mostnara már leszoktam róla. No de a héten megmostam a fejem csak szappannal, na persze a végégn kicsi balzsamot is használtam, ésvégre nem korpás és nem zsíros a hajam. Már minden sampont kiprobáltam. Nem csillog és nem ragyog a hajam, mint ahogy a samponreklámokban ígérik, de tiszta, korpamentes, zsírmentes. Kiváncsi vagyok mennyit tart ez.
Nem igazán van kedvem semmihez. A blogírásra is készülök már kedd óta. Na de lassan kipihenem magam és összeszedek egy kis lelkesedést. legalább is megpróbálom.
Ja, a kép mindjárt három éve készült. Akkor is október volt. :)