A karácsonyfánk

Már advent második vasárnapjára fel volt díszítve. :) Így legalább élvezhettük, még itthon vagyunk, hiszen karácsonyra úgysem leszünk itthon. Ha az Úr is úgy akarja, és megtart, akkor a karácsonyt Sülysápon töltjük Ildikóval és Zsolttal. :) Holnap reggel indulunk, úgyhogy valószínüleg csak miután hazajöttünk fogok még jelentkezni.

Kívánok mindannyiunknak Áldott Békés Karácsonyt, és azt, hogy igazán Azt ünnepeljük Akiről ez az ünnep szól. Hadd legyen ott Jézus velünk ezen az ünnepen.

Hóember

Az ovisokkal havazódtunk is egy nap. Lehullott az első hó és szóltam nekik, hogy mindenki jöjjön másnap felszerelkezve kesztyűvel, sállal, sapkával, hócsizmával vagy bakkanccsal, és akkor kimegyünk. Senki nem felejtette el, és ez lett az eredmény: jót szórakoztunk, friss levegőn játszodtunk, és még hóemberkét is építettünk.

És aki még több képet akar, Mikulásvárásról, meg csomagbontogatásról, hgolyózásról meg egyébb unalmas ovis dolgokról, itt láthat: http://picasaweb.google.com/12esnapkozi/TeliUnnepek_2009#

Nem írtam le ide, hogy advent harmadik vasarnapja hétvégéjén Zilahon voltunk. Pénteken délután elindultunk sógoromékkal, és vasárnap délután visszaindultunk, és persze meg is érkeztünk. :)

Jó kis hétvége volt, havat is láttunk, anyuval meg Csongival, persze később a papával is a városban járkáltunk, vásárolgattunk, csizmát is kerestem, de még nem találtam meg a megfelelőt. No de lényeg, hogy jól telt az idő. Aztán Ancsiék is megjöttek, szombat délután, este, szóval velük is volt alkalmunk együtt lenni.

Vasárnap délelőtt voltunk gyülibe, persze nem sok mindenkivel találkoztam személyesen, de azért sikerült néhány személlyel beszélgetni a gyüli végén. Aztán ebéd, csomagolás és indulás haza. Élesd felé jöttünk, és havat is láttunk, sőt, meg is álltunk kicsit, és kiszálltunk a kocsiból fenn a tetőn, havat csodálni, megérinteni. :) És persze én egészségesen indultam Zilahra, de megfázva jöttem haza. Ez a megfázás valószínüleg annak tudható be, hogy kiszálltam a kocsiból arrafele menet, pici időre, kabát nélkül. No nem volt jó ötlet, mert 4 napig állandóan tüsszentettem, és csorgott az orrom, sőt vasárnap reggel még lázam is volt. No de kihevertem, kigyógyultam belőle. :) Persze, nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy itthon heverjem ki, szóval két napig betegen jártam oviba, az egyik kislány meg is jegyezte, hogy beteg vagyok, nem kellene oviba jöjjek, hogy a másik óvónéni kellene jöjjön, persze a másik óvónénit is környékezte valami, mert a mandulája már be volt kicsit gyulladva. No de vettem hülésre való teát, meg illóolajat, és gőzölögtettem, inhaláltam, vagy hogy is nevezik azt a folyamatot. És segített.

Az ovinak mostmár vége, a Mikulás is, meg a Télapó is elhozta már minden ajándékát az oviba, tudniillik, most kétszár járt a Mikulás, és háromszor a Télapó és persze egyszersem élőben, mindig csak otthagyta valahol az ajándékokat, no meg a virgácsokat. :) Szerepet nem tartottunk, mert megtiltotta az inspektorátus. Érdekes, sokan mégis tartottak, mint így utóbb kiderült. No de mindegy, majd jövőre.

Pénteken pedig voltam kézimunkán megint, és szépeket készítettünk.

És persze még azt el kell mondanom, hogy karácsonyra nem leszünk itthon, de valahol otthon leszünk. :)

A tegnap

végre elkészűlt az adventi koszorúnk. Ma az ebédbél meg is gyújtottuk az első két gyertyát. :)

Advent

Ó de rég nem írtam ide...

Annyi minden történik mostanában...

No de újra itt vagyok. Mostmár én is adventi hangulatban, karácsonyra készülődve.

Karácsonyi zene, képeslapok előkészítése, ja és ma találtam egy nagyon jó kézimunka oldalt, ahol sok édes, kedves, aranyos, jópofa dolgot lehet találni, relativ könnyen kivitelezhető ötletekkel: http://www.kreativ-kezimunka.com/kezimunka/karacsonyi-kezimunka.html

És itt főleg azokra gondolok, akik szeretnek horgolni, kötni, varrni, stb. Én is rá kellene valahogy hangolódjak. Majd horgolni is megtanulok, talán...

És adventi koszorúm nincs még. :( Utána kell járjak, lássam, hol találok alapanyagot. Csak az hiányzik.

Ja, az Elekes találkozón mindenki kapott egy igekártyát. Én a Zofóniás 3, 17-et kaptam:

"Veled van Istened, az Úr, ő erős és megsegít.

Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked. "

Úgy azóta is megmaradt bennem ...

Örömömre

a hétvégén anyuék is itt voltak. Már régen ígértek nekem egy látogatást, csak persze hosszú az út, főleg busszal, no de végre eljöttek. Jól telt az idő, együtt sütöttünk tortát, kimentünk Rudicskára, sokat beszélgettünk, vásároltunk, imaházba mentünk, és nagyon hamar eltelt a hétvége, de nagyon jó volt. (Sajnos a fényképezőgépet elfelejtettem elővenni.) Hétfőn már indultak is haza, de én még várom őket vissza. :)

Szeretem az ilyen jó hétvégéket. :)

2009. november 8

Igaz, vasrnapra esett a szülinapom, de hétfőn felköszöntöttek a gyerekek, és ezt a nagy napocskát kaptam ajándékba tőlük. Mostmár haza is hoztam és az egyik szoba ajtaját díszíti itthon. :)

Tudniillik én érdemlem a legnagyobb napocskát a gyerekek szerint. Nálunk ugyanis van zöld szorgalom szivecske, pirospont és napocska. A napocska két pontot ér, és azok kapj
k akik nagyon ügyesek.
A rajzok is a napocska körül mind nagyon aranyosak. :)

Elekes találkozó

volt Zilahon 24-25-ikén, azért is mentünk Zilahra a múlt hétvégén.

Nagyon jól telt, és örültem, hogy mindenki ott lehetett. Képeket is raktam fel a picassara, azoknak akiket érdekel. :) Babáztam is, jókat ettünk, beszélgettünk, igyekeztünk bepótolni a lemaradásokta, a kimaradásokat. Meg kell majd még ismételni.

Nagyon sok kép készűlt, jó lesz majd még megnézegetni őket. :)

Ez a mi kis családunk: (balról jobbra) Attila és Anikó, István, azaz Iszi, apu és anyu, tata, Ildikó és Zsolt, Csongi és én, és végűl Levente.

Ez pedig a teljes nagy Elekes család:

Babalátogatóban

Pénteken reggel indultunk, 23ikán, Zilahra. Persze a babalátogatások is előre be voltak tervezve. Mikor megérkeztünk Olgiékhoz a kicsi Márk még aludt. :) Úgyhogy beszélgethettünk egy kicsit Olgival.

Olgi nem akarta elhinni, hogy én készítettem a diszt.

Itt már felkelés és szopizás után, bökiztetés.

Persze én is kivettem belőle a részem, sőt még tisztába is tettem. Sajnos hamar eltelt az idő és tovább kellett mennünk.

Onnan egyenesen Meliékhez mentünk, Vera babát meglátogatni, Krasznán. Sajnos nem készűlt csak ez a kép, túl jól éreztük magunkat. Meg az őlemben aludt egy adagot a kis Vera, aztán később meg hannah foglalt le miket nagyon, féleg a Csongi hátát, csúszda gyanánt.

Mendkettő nagyon édes baba, és az anyukák is jól érzik magukat. Kár, hogy az apukákkal nem volt alkalmunk találkozni.

Annyi mindenről be kellene számoljak

Például itt van a kézimunka. Egy hete, pénteken, vagyis nem is egy hete, és nem is éppen kettő, újból elkezdődott a kézimunka kör a Vox Domini gyülinél. Őszi faldíszt készítettünk. Én ezt ajándékba készÍtettem, Olginak. Náluk is voltunk látogatóba az elmúlt hétvégén. Azt szeretem ezekben a kézimunkakörökben, hogy jó ötletekkel kevés és olcsó anyaggal, amit kevés pénzért rendelkezésünkre bocsátanak, szakmai tanácsokkal ellátva, szép, aranyos, esztétikus dolgokat lehet készteni.

Márk és Vera

Ők a Bódis család két legújabb tagja: a második és a harmadik dédunoka.

Bódis... mert tudniillik félig én is Bódis vagyok, félig Elekes és egészen Bereczki. :)

Kaptam még képeket, frissebb képeket a kis aranyosakról. Olyan édesek, és olyan hamar nőnek. :)

Az első képen ott van az első dédunoka és a harmadik is, mindkettő lány: Hannah-Bella és Vera, szüleikkel, Csabával és Melindával. Ők a Kocsis család.

Kocsis Vera

A második Bódis dédunoka, Márk, szüleivel, Wilyvel és Olgival. Ők a Szekeres család.

Szekeres Márk

Aranyos két család. :) Atyánk gazdag áldását kívánom életükre!!

Várom már, hogy találkozzak velük.

És persze azt is várom, hogy majd én is anyuka legyek.

Vera

Magdi ma este küldött nekem képeket, ahogy megígérte, a kis Verácskáról. :) Már otthon van az édes kis baba. És olyan aranyos. Isten áldja őt gazdagon!

Kedvencem ez az első, ahol Hannah van a kis hugicájával. :)

Itt Meli és Vera

Alszik a kis csöpség.

Még nem írtam meg, hogy

szeptember 29-ikén hajnalban a családban született még egy kislány. Unokatestvérem, Melinda második kislánya, Vera jött a világra, sietve. :) Képem még nincs róla, de azt tudom, hogy jól van, egészséges, és Meli is, és a szülés is könnyü volt és rövid, és abban is biztos vagyok, hogy Hannah is már nagyon várta a hugicáját. Magdi képet is igért nekem, úgyhogy remélem, hamarosan lesz. Aztán október végefele megyünk Zilahra és útban meglátogatjuk Márk babát is, és reményeim szerint meglátogatjuk Krasznán Vera babáékat is. Már nagyon várom, hogy karjaimban tarthassam őket. No és reményeim szerint végre élőben láthatom Abigélt is.

Addig is itt egy kép Olgiról és Márkról, mikor még a kórházban voltak. :) Ja, Olgival is beszéltem, jól vannak, és Márk is ügyesen nővöget. :) A telefonban a hangját is hallottam, olyan édes, kedves a hangja, és úgy élveztem, ahogy Olgi nyúgtatta, mikor álmából felébredt, egy kis hasgörccsel.

Az Úr áldja meg ezeket az apró csöpségeket, hogy majd ha felnőnek szerető gyermekei lehessenek. :)

Itt a Szekeres család... :)

Itt Olgi és Márk :)

Az én kis óvodásaim

Ígértem nektek képeket. :) Amúgy a picassara is feltettem őket, ott még lehet bámészkodni.

A f'áradtság küszöbén...

Már közel állok hozzá, és mintha kicsit meg is fáztam volna, éppen ezért is főztem ma jó forró menta teát. :)

Lassan két hete, hogy megkezdődött az óvoda. Voltak könnyebb és nehezebb napjaink is. Eltelik a két hét szoktatási hét és lassan az újak is beszoknak. Aranyos kis csapatunk van. :) A régiek is sokat nőttek, az újak pedig aranyos, kedves gyerekek. Aminek örülök, hogy a szülők érdeléődnek, segítőkészek, a visszajelzések pozitívak.

Így visszatekintve eddig talán ez volt a legjobb, legszebb ovikezdés. Igaz, hogy mi is ráhúztunk Kingával, mert két hétig mind a ketten benn voltunk délelőtt, de így zökkenőmentes lett a beszoktatás, és közben sikerült a gyerekeket is felmérni, sőt voltunk párszor már sétálni is a parkban, meg az udvaron is sokat játszodtunk.

Plusz munka a papírmunka, ami nem a kedvencem, de meg kell csinálni, és végre ott tartunk, hogy úgy csinálhatjuk, hogy praktikus legyen számunkra, könnyen áttekinthető. Például magyarul írjuk a tervezést, amit eddig románul kellet.

Remélem, hogy továbbra is ilyen jó lesz ez az év. :)

Nagy a felelősség, hisz ezek a gyermekek Isten ajándékai, és mindegyik egy külön kincs. Istentől kérem éppen ezért a bölcsességet, a szeretetet, a türelmet a munkám jó végzéséhez. Szeretném ha békességben és szeretetben telne el ez az év, úgy a kollegákkal, mint a szülőkkel és gyerekekkel.

Persze majd képet is rakok fel, csak most a kis laptopnal vagyok, és meg a fotogépről is kell feltegyek kepeket a gépre, de hamarosan állom a szavam.

Az új édesanya

Ma egy éve, hogy örök hűséget fogadtak egymásnak: Wily és Olgi.

A tegnap este pedig 11 után megszületett az én Olgi "hugicám" Szekeres Márkja. Úgy örülök nekik. :) Van unokaöcsikém. :) Persze képet még nem láttam, de várom, meg a részleteket is. :)

Lea Salonga

Most akadtam rá, és nagyon tetszik ahogy énekel, például a saját esküvőjén.

Még sok más video van róla a you Tube weboldalon.. :) Hány háttér ember van, akikről én nem is tudtam. Például rajzfilmekben is énekel... A Miss Saigon musical főszerepjében lett híres.

3 szép év

telt el kedvesem oldalán. 3 éve ilyenkor már férj és feleségként ültünk egymás mellett az ünnepi vacsorán.

A Kolossé 3:14.-gyel indultunk e közös útra: "Mindezek fölénpedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhiva az egy testben."

No és igen, még mindig azt mondom, hogy a házasélet jó és szép. Hála mindenért szerető Istenünknek.

És közben a ki herceg jut eszembe. Csongi papirra vetett jó néhány sort belóle, levélben küldte el nekem, pedig inkább szeret gépen írni. :) Aztán a mennyegzőn Anikó, Olgi és Levi A kis hercegből olvastak fel nekünk idézeteket. Örültünk neki.

Csongi az én megszelídített rózsám, én pedig az övé. :)

"Akkor jelent meg a róka.

- Jó napot! - mondta a róka.

- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.

- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.

- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...

- Én vagyok a róka - mondta a róka.

- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...

- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.

- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"? ...

- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.

- Kapcsolatokat teremteni?

- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...

- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...

- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...

- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg.

A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.

- Egy másik bolygón?

- Igen.

- Vannak azon a bolygón vadászok?

- Nincsenek.

- Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?

- Nincsenek.

- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...

A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.

- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.

- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!

- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.

- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.

- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...

Másnap visszajött a kis herceg.

- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.

- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.

- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.

Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:

- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.

- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.

- Igaz, igaz - mondta a róka.

- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.

- Igaz, igaz - mondta a róka.

- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.

- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.

A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.

- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.

A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:

- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.

Azzal visszament a rókához.

- Isten veled - mondta.

- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...

- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse."

Ez az

Mostani olvasmányom egyike Elisabeth Eliot Áldást örököltek című könyve, amit Szabó mama adott kölcsön elolvasásra. :)
Közben A palota ékköve című 54 részes koreai sorozatot nézem. Konyhai fortélyok, titkok, növények hatása, stb. Érdekes.
És közben recepteket is olvasok, meg konyhafortélyokat, és az egész lényege most az, hogy azon gondolkozom, hogyan tervezhetném meg jobban a mindennapjaimat, a konyhai teendőimet, a főzés hogyan lehetne még hatásosabb, finomabb.
Emlékszem, mikor még lány voltam, azt kérdeztük anyutól, hogy ő hogy tud mindent olyan finomra készíteni, és akkor azt mondta, hogy ő mindent beletesz, sőt szívvel lélekkel főz. Ezt szeretném én is megtanulni, így szeretnék ételeket készíteni, és úgy, ahogy a filmben Jang Geum, hogy azért főzzek, hogy valakit megmosolyogtassak, hogy örömet okozzak, hogy szeretetet fejezzek ki.
Amúgy a film igaz történet alapján készűlt, az első koreai női orvos életéről.
No és közben közeledik az ovi is, és még varrnák is, ovis dolgokat szervezgetek, rendezgetek, aktákat, szkennelek, hogy könnyebben elérhetők legyenek bizonyos dolgok.
Na de azt is tudom, hogy mindent a maga idején, csendben, rendben.

Gofri

Márty és Annuska néni kérésére.

Az első adag gofrit a Jolántól kapott recepttel készítettem, az édes. A recept majdnem ugyanolyan mint ez, csak kevesebb cukorral, azaz 100 grammal, és csak két tojással. Aztán még kipróbáltam a mindmegette oldalról egy édeset, de a Joláné jobban bevált. No és sós gofrit a mindmegette oldalon talált sajtos gofri recept alapján készítettem, annyi különbséggel, hogy én a fantázám alapján kiegészítettem, vagyis mondhtani a mami is fantáziálgatott. Például tettem hozzá apróra vágott sonka szalámit, a második adagba egy nagyon kicsi hagymát is reszeltem. Ja és egy tipp. Nagyon jó volt például majonézes vinettával is, de csak úgy magában is.

A mindmegette oldalon, beírtam a keresőbe , hogy gofri, és ezt adta ki: http://mindmegette.hu/index.php?apps=receptkereso&a=100&kizar=&rb_holkeres=2&q=gofri Itt nagyon sok gofri recept van. Én például a kókuszost is ki akarom próbálni.

Ja és még egy dolog. Mikor előszőr készítettem, nem volt éppen itthon sütőporom, úgyhogy szalakálival készítettem, és jobban sikerűlt, mint a sütőporos azután. És a másik, hogy függ a liszttől is.

Képem nincs, ne kérjetek. :) Majd ha lesz, teszek fel.

Ma

Feltöltöttem a picasara a nyaralásos képeket, mindet, ami kitehető, és nekifogtam kitanulmányozni a varrás művészetét. Gyakorlatilag is, de például neten is. Sokat olvastam, nézegettem, közben a MESKA weboldalra is ráakadtam, meg egy csomó jó alkotós blogra. :)

Még nem sok mindennel haladtam, de az oviból hazahozott babának hátha készűl majd pár jó ruhadarab kezdésnek, meg persze tarisznyát, meg táskát is szeretnék (sok szép táskát láttam itt ), meg szalvéta tehnikázni is, no de mindent csak sorba.

Zilahon

Egy hetet Zilahon töltöttem, és bár sok volt a munka, jól telt. Végülis éppen azért mentem, hogy dolgozzak.

Anyumat megműtötték, és így én ott töltöttem egy hetet, hogy segíthessek neki, és kíméljem a munkától. Az operációjával nincs is baj, csak a lábán a visszerekkel, a térde alatt két visszér tojásnagyságúra nőtt, és megkeményedett, az operáció során. Na de a gyogyszerek segítségével, javul.

Zsúfolt hétvégével kezdődött a zilahi nyaralásom. Csongi elvitt kocsival, aztán hazajött és majd másik hétvégén utánam jött. Jó dolgom volt, ugye? Útközben arrafele, Olgiékhoz is benéztünk, és megcsodáltam a szép pociját (szeptember közepén kell szűljön), aztán miután mi megérkeztünk, félórára rá, Olga nénjéék is megérkeztek, és Tündét is hozták magukkal. Jöttek beteglátogatni. :) Később még érkeztek beteglátogatók.

Aztán Vasárnap reggel Anikó meg Atti is megjöttek Bagosról, és velünk töltötték a vasárnapot.

Hétfőn orvosnál jártunk a mamival, meg főztünk, sütöttünk, takarítottunk. Folytattuk kedden, meg szerdán. Gofrit is sütöttünk párszor, tudniillik a Balatonon vettünk gofrisütőt, és Zilahra is elvittem, hogy a mamiéknak is süssek gofrit, és míg ott voltunk négyszer sütöttem vele gofrit, kétszer édeset, kétszer sósat. :) Mindenkinek ízlett. :)

Aztán csütörtökön megjöttek Ildiék, estefele kimentünk velük Krasznára mamáékat meglátogatni, vittük persze a mamit is levegőzni. :) Krasznán aztán még atmentünk kicsit Melihez a céghez, neki is kerekedik jól a pocakja, ő október elejére várja a babát, :) meg Ildust is meglátogattuk, én még egy kicsit homokoztam is a kis Sárával.

Pénteken reggelizés és gofri sütés után elindultunk Bagosra. A mamit elvittük Anikóékhoz, hogy pihenjen a friss levegőn, mi pedig fürödtünk egyet Magdival meg Mártával. Aztán délután Aniéknál szétnéztünk, meg töltött paprikát ettünk, finomat :) Ancsika, köszi a szeretetteljes meghívást és fogadást.

Este még a városba is kimentünk Ildiékkel, városnapok voltak, és vásár volt a főutcán. Ott vettük meg maminak a római tálat is, közeledő szülinapja alkalmából. :)

Szombaton reggel elmentek Ildiék, és délután megjött az én kedvesem. :) Ja és szombaton este szép tüzijáték volt, ami az ablakból is jól látható volt. :)

Aztán vasárnap már indulás is haza.

Hamar eltelt a hét de jó volt, és ami nagyon jó volt, hogy sokat beszélgettünk a mamival, sokat mesélt arról, hogy milyenek voltunk mikor kicsik voltunk, meg hogy ő hogy élte meg a fiatal házas éveit. :) Köszike, mamikám. :)

Ja és képeket ne kérjetek. Elvittem a gépet magammal, de elfelejtettem használni, azaz túl jól telt, nem volt idő a fényképezésre. :)

Na és ma már itthon. :) Jó volt otthon lenni, de jó itthon is. :)

A nyaralásról képekben 3

No és akkor a nyaralás végéről még egy kicsit.

Ausztriából elindultunk Budapest mellé, Dunakeszire. Megvallom itt nem sok kép készűlt, de van egy pár azért.

Szóval szombaton délután megérkeztünk a viharverte Budapest utcáira, egy nagyon hosszú utazás után. Hosszú, mert két dugó miatt két orát elveszítettünk. No de a vihar elkerűlt minket, hála Istennek.

Dunakeszin Juhász rezidencia várt minket. :) Vacsora időre megérkeztünk, aztán jót beszélgettünk, és aztán jót pihentünk éjszaka. Vasárnap délelőtt résztvettünk az újpesti baptista gyüli istentiszteletén, délután pedig egy jó pihenés után elmentünk sétálni.

Dunakeszit szerettük voltna felfedezni, és sikerűlt is. Elmentünk a kis reptérre, ahol azelőtt nap a baleset történt, aztán a parkban megpihentünk, majd egy jót sétáltunk és megnéztük a város érdekességeit.

Aztán hétfőn atkocsikáztunk Ildiékhez, Sűlysápra, ott jót beszélgettünk, majd ebéd után visszaindultunk Dunakeszire, közben bevásároltunk az Auchan bevásárlóközpontban, és hírtelen már el is jött az este.

Kedden reggel pedig már hazaindultunk.

És itt vége a nyaralásnak.

A nyaralásról képekben 2

Szóval hétfőn elindultunk Ausztriába.

Az út szép, de fárasztó. A táj, amennyi látható az autópályáról, csodálatos, és kötelező jellemzője a nagyon sok alagút, rövidek és hosszúak felváltva.

Uticélunk: Spital, A Varga rezidencia. :) Szép helyen laknak, nagy ház, el lehet benne tévedni, de aztán végűl meg is lehet szokni. Szép udvar, a Lisa partján, fenyőfákkal és felállitott medencével, no és jakuzzival. Szóval locsiztunk, napoztunk, engedtünk a jakuzzi nyújtotta kellemes maszírozásnak, és persze sokat pihentünk, sokat sétáltunk a városban, és persze vásároltunk is ezt, azt. :)

Egy délelőtt elsétáltunk egy gyalogösvényen a közelben levő Seebodenbe, a tópartra. Jót tett a séta az erdő sűrűjében kiépített gyalogúton, és persze én jót málnáztam is, meg találtam pár szem szamócát is.

Eddig Sára vendégszeretetét élveztük, aztán csütörtökön hazaérkezett József is két lányukkal, Eshterrel és Lydiával, és persze Carmennel, a család kutyájával.

Pénteken reggel Józseffel elmentünk egy másik tóhoz kajakozni, azaz canadianozni. Spitaltól kb 30 km-re a hegyekben van egy gleccser tó: Weisensee. Ide mentünk el. Magunkkal vittüt Carment is. :) A srácok felpakolták a kocsi tetejére a kenut, aztán odakocsikáztunk, lepakoltak a kenut,

beleultunk, ateveztünk a túlsó partra, ott napoztunk egyet és hintáztunk,

aztán áteveztünk a szemben levő partra kicsit srégen, és ott fürödtünk a sekély vízben, vagyis a srácok fürodtek, én csak lubickoltam meg napoztam.

Innen, visszacsónakáztunk a kocsihoz és a vendéglőben ettünk egy jót. Itt rántott hal filét ettem krumplisalátával. Nyami, nyam, nagyon finom volt. :) Ja és levesnek ettünk borjúhúslevest frittateval, a fritatte sós palacsinta csíkokra vágva. Ez volt a levesbetét.

No és akkor delutánra vissza is értünk Spitalba, és ott még lubickoltunk egyet, én kihasználtam még egy kicsit a jacuzzyt.

Szombat reggel pedig egy jó nagy éjszakai esőzés után, a pityergő esőben továbbindultunk következő állomásunkhoz.

A nyaralásról képekben 1

Olyan jó időt fogtunk ki a nyaralásra, az úton is és ott is. A 2 hétből csak két nap volt esős, ami éppen elég volt a pihenésre, no meg a hazafele vezetésre.

No és akkor kezdjem az elején.

Csütörtökön indultunk, egyenesen a Balatonra. Azaz az első állomásunk a Gergely rezidencia Balatonőszödön.

Már aznap este lesétáltunk a Balatonhoz. Szép volt a naplemente. :)

Pénteken esett, de jót pihentünk, sőt én beszélgettem egy jót tatával is. :)

Aztán szombaton megérkeztek Ildi, Zsolt és Tünde és együtt átmentünk hajóval Tihanyba.

Vagány volt. :)

Én ennyi hajót és vitorlást egy helyen még nem láttam.

Ja, és a szombati napot egy jó kajálással zártuk. :) A többiek halászlével kezdték, no én azt kihagytam, mert nem ízlett. De ettem roston sült ponty filét sült krumplival és egy jó vegyes salátával. Nyami nyam. :)

Aztán vasárnap délelőtt gyülibe voltunk a szemesi baptista imaházba. Nagyon tetszett a dicsőítés. :) Délután a kiadós és finom ebéd után Ildiék hazaindultak, mi pihentünk egyet, aztán mi lányok, Tünde, Eliza, mert közben körülményesen de ő is megérkezett, no és én, lementünk egy kis tavacskához a kert végében, és jót beszélgettünk. :) (A vasárnapi képek az Ildi gépükkel készűltek, és én azt hittem már megvannak nekünk is, de nem tudom miért, nincsenek...)

Hétfő reggel pedig már indultunk is tovább a következő kitűzött nyaralási helyünkre.

Vakáció

Holnap reggeltől városon, és országon kivűl leszek. Nyaralás után ha Isten éltet és úgy akarja, újból találkozunk itt. Aki közben elutazik, annak szép és áldásos nyaralást kívánok.

Az Úr járjon velünk minden utainkon, bármerre is megyünk, és járunk.

Egy és más

A múltkorában Evódia bemutatta a porcelán babáikat. Nekem egy van, így ő a kis kedvenc. Emmát valamikor licis koromban kaptam karácsonyi csomagban, de nagyon megszerettem. Emlékszem, hogy valaki el szerette volna kérni de én nem adtam. Kicsike, de aranyos. :) Majd talán még gyűl mellé társ is.
Aztán arról is írni akartam, hogy még kettőt alszunk és jön a nyaralás. Szóval holnap elmondhatom, hogz "Megint csomag, megint táska, megint kész az indulásra". Ez a mondás nálunk szójárás volt, bárhova indultunk, főleg hosszabb időre, mint például a gyergyói táborba. Apumnak volt pár ilyen mondása, és mi eltanultuk tőle. Persze közben rájöttem, hogy nagyrészét ő is örökölte, de vannak sajátosak is. :)
És akkor, ha nyaralás, akkor blog szünet. Legalább is, nem hiszem, hogy sokat lennék netközelben, sőt nem is igazán szeretnék. Hadd legyen ez kikapcsolódás ilyen téren is.
No és ha nem felejtjük itthon a fényképezőgépet, akkor hátha sikerűl majd egy képes beszámoló is ide a blogra. Addig is mindenkinek szép nyarat, Isten áldja életeteket, és ne felejtsétek el, hogy AZ ÉLET SZÉP, főleg ha Jézussal éled azt.
Tschüss!

Megnéztem én is

Az "Élj és boldogulj" cimű filmet. Kiddos ajánlotta a blogján, és ellátogattam én is a bizonyos weboldalra, szétnéztem. Valamikor láttam az elejét a filmnek a tévében, de a végét nem. Érdekes film. Még nem emésztettem meg egészen. A tény: Az élet kemény dió, és nagyon sokban függ a hozzáállásunktól, a hitünktől életünk egész menete és a boldogságunk is. És akkor mit is jelent boldogulni? No és honnan van az emberben, az édesanyákban, és nem csak bennük annyi szeretet?

Gyümölcs leves

készűlt ma. Tavasszal voltunk Ildiéknél, és ott finom gyümölcslevest ettünk. Általában nem szeretem a gyümölcsleveseket, de az nagyon ízlett. El is lestem a titkát. Ma aztán készítettem én is. És azt hiszem úgy, ahogy szerettem volna. Finomnak finom, meglátjuk Csonginak, hogy tetszik. Hidegen kell enni. És ami a lényeg, hogy egyszerű elkészíteni.

Így készítettem én a gyümölcslevest:

Az almát meghámoztam, felcikkeltem. Meggyem volt kimagvalva, lecukrozva, a fagyasztóban. Barackot is cikkeltem.

A lábos aljára tettem vagy 4 kanál cukrot pirulni, mikor kicsit megpirult hozzáöntöttem a cikkelt almát, és hagytam, hogy a pergelt cukorban és a saját levében kicsit párolódjon (a fajtájától is függ, nekem a végére kicsit lágy lett az alma). Aztán hozzáadtam a meggyet, a barackot, egy rúd fahéjat, egy kis szegfűszeget, egy vaniliát, egy nagyon kicsi rumesencet ( de lehet nélküle is ) és aztán felöntöttem vízzel. Közben egy tasak pudingport kikevertem vízzel, és mikor főni kezdett a leves hozzákevertem és vele is felfőztem. Közben 2 banánt felkarikóztam. Mikor a pudinggal is felfőtt hozzáadtam a banánt, és a tüzet elzártam a leves alatt. Végűl még ízesítettem kis citromléval, és kevés cukorral. Az ízesítés már ízlés kérdése. Végűl lehűtöttem. Hidegen tálalva nagyon finom nyári leves a gyümölcsleves, és sokat lehet variálni, aszerint, hogy éppen milyen gyümölcs, vagy kompót áll rendelkezésünkre.

A magyarságról

Ma kaptam levélben. Érdemes elolvasni. :)

Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy
kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettett magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg
elsőként, hogy Tyrkir magyar volt.

Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.

Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "Ericson járt e hejen is sok társával".

Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: "Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma" ? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.

Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a
héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a
tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!"

Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében? Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon, Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is "A magyar népek őstörténete" című munkájában, vagy Kemény
Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar.

Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein? A Hawaai-i szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új
tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek.

Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa: "Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában,
településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az "Almás", "Káldi", "Kocsis", és "Vajas" települések szomszédságában. "

Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.

Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavában: "A magyar nyelv messze magasan áll, magában.
Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden
hajlékonyságával és alakíthatóságával.

E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: ..."?

Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy "tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, müveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos
árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!"

Példa a "néz" ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.

Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?

Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításá ban mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?

Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros
állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek: "Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után
minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben... "

Valóban nem tudják, vagy csak kevesen! Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a slengnek, az új zsargon kifejezéseknek.

Irodalom:

* Kiss Dénes: "ŐS-nyelv nyelv-Ős", Antológia Kiadó Lakitelek 1993;
* Cúth János: "A magyarságtudat kézikönyve" 1999.

(Bitai Laci - temadi@yahoogroups. com)

--
Katona Mihály

szerkesztő

www.temes.ro - MINDEN AMI MAGYAR

Lényegtelen dolgok

Nem is tudom, mi is végülis a lényegtelen?

Ami nekem lényegtelen, vagy másnak? Vagy?

És akkor kezdjük azzal, ami nekem lényegtelen, de azért néha lényeges.

1. Lényegtelen, hogy milyen formában, csak krumpli legyen. Lehet az pityóka, burgonya, földimogyoró, lehet sütve, főve, hajában, vagy előre megpucolva, mindez lényegtelen. A lényeg...

2. Lényegtelen, hogy kislány vagy kisfiú, csak gyerek legyen. Bárhol, bármikor, mindig megmosolyogtat valahogy, valamilyen formában, és mindig valahol valahogy ott van legalább egy gyerek az életemben. A lényeg...

3. Lényegtelen, hogy hol vagyok, ha régi képeket nézhetek, szívesen megnézem. Az emlékek mindig szépek. A lényeg...

4. Lényegtelen, hogy meleg van, vagy hideg, reggel vagy este, vagy akár dél, két dolog bármikor jól jöhet: tea vagy tej. A lényeg...

5. Lényegtelen, hogy mennyi időm van, egy icike picike, vagy talán több óra, ha van egy kis időm, olvasok, akár az autóban is, miközben Csongi vezet. A lényeg...

6. Lényegtelen, hogy hol vagyok, mit csinálok közben, ha lehetséges közben a zenehallgatás, vagy énekelgetés, akkor biztos valahol ének hallatszik. A lényeg...

Szóval ezek a lényegtelen, de közben mégis lényeges dolgok számomra. És hála Istennek ezekért a lényegtelen kis apróságokért, amik mindeközben széppé teszik az életem. :)

Még mindig alakul a blog

csak türelem. Lassan végére járok ennek is. Ja, és vége a vizsgáknak, és hála érte... nagyon jól mentek. :)

Ma még nem sokra jutottam, de egy jót játszodtam a szomszéd gyerekekkel. :)

Tschüss!

Tata

Ez itt Bódis tata a műhelyében, éppen küllőt citlingel. Még annakidején valami német vendégek készítették a fényképet. Élvezték nagyon, hogy élőben láthatnak ilyesmit. Bevallom nektek, én is citlingeltem nem egy küllőt.

Közben megkérdeztem mamáékat és a széket, amiben tata ül, kézvonó széknek hívják, mert egy kézvonó nevezetű szerszámot szoktak benne használni, ami olyasmira való mint a gyalu, de mégsem. :)

Töltöttem még fel képeket a picassara.

Még egy

Még egy vizsga és vége a szesziónak. Erre az egyetemi tanévre még a praktika maradt. Azaz, hogy ki kellene talaljak egy témát a praktika dolgozatomnak, és utána nézzek a dolgoknak és aztán meg is írjam. Sőt, ha találnák egy jó helyet, még gyakorlatozni is elmennék ( ha nem, akkor letudva a gyakorlat az oviban).

Holnap van az utolsó vizsgám: orvosi pszihológia. Szóval ma meg holnap még tanulok. Aztán jön a szellemi pihenés, felüdülés.

Most kellemes idő van, nem túl meleg, szóval tanulásra is éppen alkalmas, de a sétálásra is alkalmas lenne.

Na de hagylak is titeket, megyek elkészítem a tanulási szünetben az Evódia blogján olvasott recept szerint a krumplit, és aztán folytatom a tanulást.

Ja, Lidia köszike a meghívást a játékra. Még nem tudom mit fogok leírni, de gondolkodom rajta.

Addig is "Tschüss!" mindenkinek.

Superchick

Eddig nem hallottam róla, de ma a WOW 2007-es albumot hallgatva a "We live" című ének megragadta a figyelmemet, sőt megmosolyogtatott a refrénje játékos dallamával,plusz a refrén szövege kukacként az agyamba mászott. Maga az ének dallama úgy nem a kedvenc stilusom, legalábbis, nem teljesen, de a refrénje megéri a pénzét és a többi szöveg is jó, ha odafigylesz és megérted.

We live, we love, we forgive and never give up
Cuz the days we are given are gifts from above
And today we remember to live and to love
We live, we love, we forgive and never give up
Cuz the days we are given are gifts from above
And today we remember to live and to love

Az ének szövege elejétől végig itt található: http://www.azlyrics.com/lyrics/superchick/welive.html , sőt itt meg lehet hallgatni. :)
Szeretnék én is szeretve, megbocsátva élni, soha nem feladni. Sokszor tényleg elfelejtek igazán élni.

Osztálytalálkozó

A Csongi osztálytalálkozójáról egy kép. Itt kettesben. :)

7 eddig itt le nem írt dolog rólam

persze ha sikerűl hetet összeírnom:

1. Kicsi koromtól óvónéni akartam lenni, és sikerűlt ezt az álmomat megvalósítani
2. Volt ez előtt több mint egy éve egyrövid időszak, amikor pár napra megfordult az agyamban, hogy munkát váltsak. Akkor sem a gyerekek miatt, hanem kollegák, óvoda, meg sikerélmény hiánya és egyébb tényezők késztettek az elgondolkozásra. No de rövid időszak volt és nem bántam meg, hogy maradtam, no de ha választhatnánk más tanügyi rendszert, azonnal másikat választanák.
3. Licis koromban, úgy emlékszem 11-ik osztályban készítettem meseillusztrációkat Magdinak, nagynénimnek, osztálydíszítés és bemutatás céljából origami tehnikával. Nagyon élveztem, és talán hamarosan megint nekifogok hajtogatni. A nyáron talán erre is sor kerűl.
4. Nekifogtam átolvasni, tanulmányozni a Bibliát a Márta blogján olvasott beosztás szerint. Nekem eddig bevált. Szeretném kitartóan végigcsinálni, nem meglankadni. Eddig áldásos volt. :)
5. Tavasz elején vettünk egy Singer varrógépet. Kipróbálni már kipróbáltam, de még sok a tanulnivalóm. A nyáron szeretnék megtanulni varrni, szeretnék szép dolgokat alkotni a varrógép segítségével. :)
6. Gyerekkori álmom, és remélem valamikor valóra is válik, hogy legyen egy aranyos kis virágoskertes, udvaros, zöldségeskertes kis házam. Telek már van, csak házat kell rá építeni. :)
7. Szeretem a rendet, de állandóan kell magam késztessem a rendrakásra. Aztán vannak időszakok, amikor állandóan teszek veszek, például, mikor nagyon kellene tanuljak, de nincs kedvem. Ezért is szeretném, most a nyaramat megszervezni, hogy a nagy hőség és a szervezetlenség, lustaság ne lopják el tőlem az Úrtól ajándékbakapott szabadnapokat.

No és idesüss. Sikerűlt 7 többé kevésbé új, eddig le nem írt dolgot ide lejegyeznem.

Vakáció, meg nem is

Néha már azon gondolkozok, hogy egyáltalán érdemes-e írnom ide a blogra. Az az igazság, hogy szoktam naplót írni füzetbe, de végülis, ide képeket is rakok fel, meg majd itt olvashatják a gyerekeink is, hogy mi minden történt az életünkben. És akkor olyankor csak leírok egy egy bejeegyzést.

Közben meggyógyúltam, aztán most megint csorog kicsit az orrom, a tegnap megfázhattam az oviban. Hidegebb volt benn mint kinn, és a tegnap egész nap hápciztam és orrot fújtam. Kicsit a mindenféle virágpor is zavarja az orromat itt Temesváron. No de igyekszek vigyázni magamra.

Közben vizsgázgatok, már 4 vizsga megvolt, még van 3. Eddig jól mentek, hála Istennek. :)

A héten még oviba is járok, mert szolgálatos vagyok, aztán jön a vakáció. Elterveztem a vakációra, hogy betervezem a napjaimat, ne teljenek el csak hiába. Annyi minden dolgom lenne, szóval, nem lesznek üresek a napok. :)

No aztán majd még írok, közben már kell induljak oviba. :)

Köhögés, frizura, osztálytalálkozo, Isten közelsége...

A torkom még mindig beteg...Istennek hála lázam már nincs. De az a legidegesítőbb az egészben, hogy lefekvéskor, mikor aludni kellene hirtelen elfog a száraz köhögés és majd semmi se csillapítja. Az éjszaka végülis Golia mentolos cukorkával a számban aludtam el és mintha arra ébredtem volna reggel fél hét körül, hogy kész elfogyott a mentolosság a számból, és akkor megint elkezdtem köhögni, és persze felköltöttem a kedves Csongimat is, aki már vagy 3 éjszakája tűri ezt.

Ráadásul ma osztálytalálkozója is van, és reggel fél tízre kellett menjen a suliba, én meg nem hagytam aludni. És persze én utána még visszaszundiztam, de ő nem.

Szóval ma este osztálytalálkozóra megyünk.

Ezért is, de nem csak ezért, hanem például azért is mert a jövőhéten évzáró előadás lesz, plusz csak úgy a saját kedvemért is, meg hát mert szűkséges is volt, ... a tegnap elmentem hajat vágatni. No nem nem tudom milyen különleges más frizura, ugyanaz mint volt, és tényleg éppen csak a végéből vágott Sabina, no meg persze a frufrumat. No de a lényeg lényege, hogy jól esett. És ma megmostam és megszárítottam, és meg voltam vagyok elégedve a hajammal. Szeretem a frufrut is, de szeretem nélküle is, így hát mikor levágatom van frufrum, ami ki is tart vagy 2 hétig, aztán már túl hosszú és akkor másképp fésülöm, máskép szárítom.

No de megyek is, mert még kell takarítsak, tanuljak, még nem tudom mit vegyek fel a találkozora, és nem tudom mit várjak el ettől az estétől. Ami jó, hogy leszenk ismerőseim is ott, a gyüliből is, de az oviból is. Két anyuka is az oviból osztálytársa volt Csonginak 5-8ba, és ők is ott lesznek, mert a másik osztály is velük tartja a találkozot.

No, majd ha lesz mit, akkor mesélek, ha nem mást a benyomásaim. :)

Addig is szép, áldott hétvégét. És ne felejtsétek el, Isten megigérte a Zsidók 13:5-ben, hogy: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged"

Gondolatkavalkád

Valahogy kiestem az írásból már. Sokszor olyan nehez fogok neki blogot írni.

Részben azért mert sokat ülök a gép előtt, tanulás ügyben, és akkor a kikapcsolódást próbálom nem a gép előtt megejteni, másik meg... ha elolvasom a blogokat, utána, már eltelik az idő, és mindig azt mondom, majd holnap.

No, mit mondjak... a héten kötelező pihenésen vagyok. Vasárnap lázasan ébredtem, és azóta itthon kuksolok, és próbálok közbe még tanulni is a vizsgákra. Ma van az első vizsgám ebben a szeszióban. Nem mondom, jobban is felkészűlhettem volna, de na, igyekszem én... Mosstmár láz nincs, csak fáradtság és köhögés, fejfájás. No de az Úr vigyáz rám idehaza is.A héten pihenek, új erőre kapok, aztán a jövőhéten muszáj lesz új erővel kezdeni. Ott lesz az évvégi szerep, a további vizsgák, és még sokminden más.

Nem panaszkodom. Jól vagyok, a tegnap még olvastam is, pihenés, tanulás után, és jólesett csak úgy magamba szippantani a gondolatokat, anélkűl, hogy arra gondoljak, hogy jajj, ezt úgy olvassam, hogy vizsgáznom kell belőle. No persze, úgy olvasok, hogy a lényeg meg is maradjon a fejemben, sőt, forgatom a fejemben a gondolatkavalkádot, no de nem ugyanaz, mintha vizsgára tanulnák. :)

Még csak annyit, hogy ne felejtsétek el, az ÉLET CSODASZÉP!

Ja, és ami hálával tölt el, hogy egy gondoskodó férjem van. :)

Anyák napját

ünnepelktünk az oviban május 9ikén.

Képeket is tettem fel a picassara.

Az egyik anyuka is készített képeket a szuper gépjükkel.

Olyan aranyos képek készűltek a gyerekekről, tetsvérkékről,

anyukákról. :)

Itt megnézhetők: http://picasaweb.google.com/12esnapkozi/Anyaknapja_AdrianaGepevelIzaAnyukaja#

és itt: http://picasaweb.google.com/12esnapkozi/Anyaknapja2009Majus9#

Bepótolom a lemaradásomat 2

Tudom, nem ugyanolyan, mint ha akkor frissen írnék, és igazából nem is írok sokat, csak annyit, hogy Újkígyóson voltunk Szabó mamáéknál és közben a Szabadkígyósi kastélyt is meglátogattuk, mondjuk nem belülről, csak a parkját, de az is nagyon szép.