Tudom, régen nem írtam...

De most akkor röviden elmondom a dolgokat.

Megvolt a karácsonyi szerep a gyerekekkel és nagyon jól sikerült, szerintem, meg a szülők szerint is, voltam megint kézimunkázni, és készítettem Ildiéknek egy szép gyertyatartót, no és szombaton még szánkózni is voltunk fenn a Semenic hegyen, és szuper volt, ésnagy hó volt, és remélkem még sikerül párszor elmennünk oda  ezen a télen.

No és vasárnap már elindultnk, és most itt vakációzunk Ildiéknél,aztán meg Iliéknél,a Csongi nagynénjénél. 

Mindenesetre kívánok nektek KELLEMES KARÁCSONYT ÉS NAGYON BOLDOG, ÁLDOTT ÚJ ÉVET!

Írok majd még otthonról.

Puszi mindenkinek innen Budapestről!

Kézimunkázni voltunk

Kinga és Adina is ott voltak, a kicsi fenyőt Kinga készítette, a nagy fenyők pedig balról jobbra a hátsót kivéve a Kingáé, az Adináé és az enyém. :)

Így sikerült az én fenyőfám. :)

Tudom már rég nem írtam, de most nem igazán van már kedvem. Ma egész nap takarítottam, és még a karácsonyfát is feldíszítettem. De hamarosan még mesélek nektek. :)
Kellemes áldott vasárnapot nektek. :)

Hobby

szinten szeretek kézimunkázni. Nekem kikapcsolódás, és persze szeretem a szépet, és örülök, ha valami szép kerülhet ki a kezemből, vagy például az oviban a gyerekeim kezéből. És igenis szép dolgok szoktak kikerülni a gyerekek kezéből is. 

A Vox kézimunka körén is készítettem pár képeslapot, meg egy scrabbook-ot is, azokról teszek fel pár képet. 

Ez Anikónak és Attinak készúlt eljegyzésre, de főleg Attinak... kell még ilyesmit készítsek. Eredetileg keretbe akartam rakatni, de már nem volt időm.

Holnap pedig Kingával közös nyiltórát tartunk, a kolleganőknek, vagyis Kinga vezetésével bemutatjuk, hogyan is kézimunkázunk mi, a magyar csoport, mert megvallva őszintén, mi vagyunk az egyetlen csoport akik gyakrolatilag is támogatjuk a gyerekek kreativitásásnak a fejlődését, engedjük, hogy fantáziadúsak legyeneke, nem szorítjuk keretek közé, ha nem muszáj, és sok tehnikát kipróbálunk velük, sőt kombináljuk őket. Majd képeket is rakok fel, valószínüleg a picassara. Most pénteken megint megyünk kézimunkázni a Voxba, és remélhetőleg Adina is jön és persze megint eljön Kinga is, a kolleganőm, mert tetszett neki elmúltkor. :)

Anikó és Attila eljegyezték egymást :)

A héten kaptam egy Ligrettót :)

Bementem Moni kolleganőmhöz és a polcon megpillantottam ezt a dobozt és meg is kaptam, csak arra a mondatra, hogy : "Hű, de szuper játékod van, egyik kedvencem!" 2 személyre való. :) Szóval ennyi. Na és megjött Csongi. :)

Abigél

Elolvastam az internetről 3 nap alatt. Nagyon tetszett. Valamikor a filmet láttam már, de most letöltöttem, és majd azt is megnézem, csak jöjjön haza Csongi, mert nem valami egyszerű megnézni. Kell rajta valamit alakítani.

Még fogok olvasni pár könyvet Szabó Magdától. Valamikor kilencedikes koromban olvastam a Sziget-kéket és Bárányboldizsárt, és nagyon tetszett. Na de mostmár elolvasom a többit is. Na nem mindet, de néhányat.

Várom haza Csongit. Egész héten nincs itthon, de remélem csütörtökre megérkezik, mert pénteken szeretnénk indulni Zilahra. Szombaton együtt ünnepelünk a családdal, és barátokkal. Alig várom már. :)

Esik az eső és nekem be kell mennem az oviba szülői értekezletre, ami ráadásul nem a kedvenc tevékenységem.  Na de kell menni.

Mennyengzői képeinkből egy kis ízelítő

A stúdió képeket megkaptuk cédén is, kivétel néhány kép. Azt a néhányat most bescanneltem, főleg mert a kedvenceim közzé tartoznak. :)

                                              

                                                                                

A Vox Domi Gülekezet szervezésén belül

szoktak lenni művészi esték, gyakorlatiasan megoldva, amikor valami érdekeset készítenek. Én még nem jutottam el egyikre sem, mert minden második pénteken van és én pont akkor nem voltam itthon, de az oviból az egyik anyukától megkaptam a linket a képekről. Szuperek. Volt egy tökkel való díszítéses este, amikor dekorációkat készítettek, 

és volt egy befőttes este, amikor ajándékba adható befőtteket készítettek. :)

Volt egy jópár ami nagyon tetszett. :)

A befőttest feltétlenül ki fogom próbálni, legkésőbb jövőre , mert nagyon jó ötlet ajándékozásra. 

Az élet dolgairól...

Egy újabb hét kezdődött el. a héten délután megyek oviba, és közben annyi mindent kellene elvégezzek, befejezzek, van aminek nekifogjak. És közben az Úrnak vagyok hálás ezért az újabb hetért, ezért az újabb napért, és szeretném ezt az időt nem elpocsékolni.

No és közben már a karácsonyra is gondolok, az adventre, az előkészületekre. Tervezgetek, gondolkodok, ajándékokat keresek, és közben arra is kell figyelnem, hogy ne csak álmodozzak, ne csak tervezgessek, hanem a mának éljek, a mát használjam ki, és ne aggódjak a jövőért. Mert bizony, néha rámtör az aggódás, hogy mi lesz, hogy lesz, hogy lenne a jobb, stb., stb.

No de megyek a dolgomra. 11kor kell oviba induljak, addig még annyi mindent kellene itthon csináljak. Szóval szép napot nektek, és mosolygósat. :)

25+

Ezt a pulcsit most kaptam szülinapomra. :)

Volt két torta. Egy joghurtos, Magyarországról hozta mama, és egy csokis, amit anyuka rendelt. Közösen ünnepeltünk, hiszen ma van a Csongi anyukájának a szülinapja.

Ezeket a virágokat mind az oviból kaptam a héten szülinapomra.

A rózsám

Kedvesemtől...

Negyed évszázad

hosszú idő.

Nem is tudom, hogyan telt el ilyen hamar. Az tény, hogy én még gyereknek érzem magam, és épp ezért, jó óvónőnek lenni, mert az oviban még lehet játszani.

Kedvesemtől kaptam három szál gyönyörő rózsát, kedves szavakat és mosolyokat és persze nagyon sok szeretetet, ma is ugyanúgy mint eddig. :)

Negyed évszázados lettem és van nekem egy ötödévszázados hugicám is, és egy új telefonom új számmal. A régi szám hamarosan el fog tűnni, szóval, akit az új számom érdekel, majd kérje el, messengeren, emailben, vagy máskép.

Most pedig folytatom a pihenést és ünneplést egész hétfőig. Hétfőig, mert akkor ünneplek a gyerekekkel az oviban. :)

Pusszancs nektek és áldott vasárnapot. :)

Tanulj szamár, s ló lesz belőled... :)

Hát Márta, én nem csodálkozom, hogy te kuncogtál.
Visszagondolva én is kuncogtam már sokat a sulis napjaimra visszagondolva. A helyzet az volt, hogy nem szerettem lemaradni a tanulásban, szerettem, ha jó jegyeim voltak, sőt... nem szerettem hiányozni a suliból, és inkább betegen is elmentem dolgozatot írni, minthogy külön kelljen megírjam. Egszer írtam külön dogát, azt is azért mert semmiképpen sem tudtam ott lenni, de persze nem betegség miatt. Az igazság az, hogy nem is emlékszem, hogy hiányoztam-e valaha a suliból betegség miatt. Valmikor kisiskolás koromban egy-két napot, de a többi betegséget mind vakációban vészeltem át.
Aztán órákról sem szerettem lelógni, épp ezért volt elég gondom a suliban emiatt. Például német óráról legtöbbszőr nem akartam lelógni, mert szerettem, mert tudni akartam, és mert az volt a nézetem, hogy ha most ingyen tanulhatjuk, miért ne tanulnánk, minthogy aztán, mikor szűkségünk lenne a nyelvre pénzt adjunk ki valakinek, hogy megtanítson. Próbáltam minden tantárgynak meglátni az értelmét. Például mindenki időpocséklásnak tekintette a logika órát, csak én nem. Na persze, mostani fejjel, lehet nem lennék annyira radikális, de igenis, én valójában szerettem suliba járni. Tanulni nem mindig szerettem, de mindig tanultam, mert tudtam, hogy kell tanulni. Persze kivétel erősíti a szabályt.
Volt egy alkalom negyedikes koromban, hogy nem tudom én miért, de nem tanultam meg a történelem leckét. Pont azon az órán feleltetett a tanítónéni, és én persze nem tudtam sokat mesélni arról a bizonyos csatáról, és 7-est kaptam. Persze otthon nem mondtam meg, az ellenőrzőmbe ez a jegy éppen nem került be, de én eldöntöttem, hogy ezt a jegyet kijavítom 10-esre. Kiszámolta, hogy 5 10-esre van szűkságem, hogy az évharmad végén tízes legyen töriből is a diplomám. Minden órán feleltem, amelyiken csak lehetett, és még egy 10-esre volt szűkségem (az évharmad rövid volt). Megkértem a tanítónénit, hogy felelhessek a következő évharmad első leckéjéből, mert már nem volt miből feleljek, utolsó óra jött, lezárások, stb. Persze a tantónéni beleegyezett és en 10-esre zártam. Persze motivált az a 7-es, de vajon miért nem volt elég nekem a 9-es média?! Persze anyumék nem tudtam semmit a 7-esről, meg erről az egészről. Csodálkoztak is, hogy nekem annyi 10-esem van, de én nem akartam, hogy tudjanak a hetesről. Évekre rá tudták meg, és már nem emlékszem a reakciójukra, de én sosem felejtettem el azt a 7-est sem a leckét, amelyikre kaptam a hetest.
No ennyit rólam és a suliról, és közben akkor itt lett belőle gyerekkori emlék is. :)

7 dolog rólam

Erről kellene szóljon ez a bejegyzés. Áron kért fel erre a játékra, és azt írtam vissza, hogy gondolkozni fogok rajta. Gondolkoztam is, hogy mit írhatnék magamról, de nem tudtam. Volt, hogy eszembe jutott valami, de akkor meg nem voltam netközelben, vagy papírközelben.
Hát még most sem tudom, mit írok, de amit írok az rólam szól. Persze nem feltétlenül ez a legfontosabb rólam, sem a legszembetűnőbb. Írok és kész. Lehet tudtátok már rólam ezeket, lehet nem.

Szóval:

• Nem szeretek vásárolni, főleg nem cipőt, kabátot, mert nehezen döntök, nehezen találom meg a megfelelőt, ami ugyanúgy tetszedjen egy hét, egy hónap, egy év múlva is. Plusz, hogy ezek mind pénzbe kerülnek, és nem is olcsók, főleg a jó minőség, és olyxankor arra gondolok, hogy mennyi minden mást vehetnék abból a pénzből.
• Az oviban a legjobb érzés, mikor azt észlelem, hogy a gyerekek szeretnek. És szeretnek akkor is, amikor éppen megszidtam vagy megbűntettem őket. Aztán, ha odajönnek, odabújnak hozzám... az kész öröm. Olyankor tudom, nem hiába vagyok ott, olyankor tudom, hogy ott a helyem. Persze azt is tudom, hogy nem vagyok elég jó óvónő, csak azt tudom, hogy a gyerekeknek a szeretetem sokat ér, többet ér mint ezer elmondott szó. Egy közös séta többet jelent nekik, mint nemtudom hány óra "tanítás". Ezért szeretem én a munkám.
• Nem tűnök ki a kreativitásban, de szeretek új, jó, kitűnő ötleteket megvalósítani.
• Gyerekkoromban, főleg tinikoromban nem esett nehezemre korán kelni, sőt, ha mamáéknál voltam vakáción, ahogy mozgolódást hallottam a házban, ugrottam ki az ágyból. Valami olyasmi is volt benne, hogy nehogy lemaradjak valami érdekesről, hogy segíthessek reggelit készíteni, vagy bármit. Iskolás koromban is, könnyebben felkeltem reggel korán még egy kicsit tanulni. Ezzel ellentétben, most szeretek aludni, kihasználni minden percet. Ha felébredek óracsergés előtt, nem szállok ki az ágyból, hanem még lustizok, sőt visszaalszok és utána nehezebb a felkelés. persze erről le kellene szokjak, mert javamra lenne.
• Nem szeretem a kesrű ízeket, se gyümölcsben, se ennivalóban. Sem a gyümölcstöltelékes csokit. Sőt általában a töltelékes csokit. Ha én választok magamnak csokit az a keserű, a tejes, a magyoros, a fehér, a mazsolás, de nem töltelékes.
• Sulis koromban, ha volt olyan óra, hoyg unatkoztam, például feleltetés közben, a balkézzel való írást gyakoroltam. Mindig valamelyik kedvenc énekem írtam egy lapra, vagy a füzetem hátuljára bal kézzel, és mindezt azért, hogy ha netalán valamikor eltöröm a jobb kezem, ne maradjak le a tanulásban, azért mert nem tudok bal kézzel írni. Sőt a szájjal való írást is kipróbáltam, persze nem a suliban, és ezt azért, mert mi van, ha mindkét kezem eltöröm. Amúgy gyakran belegondoltam ilyen és ehhez hasonló esetekbe, hogy ha ez és ez történne velem, hogyan viselkednék, hogyan tűrném el... stb.
• Nagyon szeretek énekelni. Ötödikes koromtól, tizenharmadikos koromig mindig legalább egy kórusban benne voltam, de legtöbbszőr többben is. A suli kórusban szopránt, majd nyolcadiktól altot énekeltem, közben énekeltem a gyüli gyerekkórusában. Licis koromtól énekeltem a licink leánykórusában, előszőr szopránt, majd mezzoszopránt, és aztán a gyüliben az ifikórusban, és később az énekkarban altot. Az megjegyzendő, hogy eleinte utáltam az altot, nem szerettem, mert nehezebb volt, de aztán annál jobban megszerettem. A liciben még énekeltem a lici német kórusában, és résztvettem a lici német bébszínházában is. Szóval szerettem tevékenykedni. :)

Na persze ez egy kicsi része az én életemnek. Majd ha még jutnak eszembe dolgok még írok magamról. Akit meg érdekel még valami ezeken kívűl, az kérdezzen, és ha tudok, meg akarok meg minden, akkor válaszolok is.

Hobby

A tegnap az igazgatónő a kezembe adott egy katalógust, hogy nezzek bele, lehet tetszik, esetleg rendelni is akarok belőle. Mondom köszönöm, és kimegyek. Meg se néztem előszőr, azt hittem ugyanolyan mint a többi, szuper de drága katalógus.
No de végülis délután volt időm, átnézni. És nem jött, hogy higgyek a szememnek. Hobbyboltos termékek, interneten megrendelhető dolgok, itt Romániában, és az ár is elérhetőnek tűnik, ráadásul nagyon nagy a választék.
Szóval már az a kérdés megoldva, hogy hol szereuhetem be a kézimunkáimhoz való dolgokat, csak egy dolog van még. Nem igazán van helyem itt ebben a házban sem az anyagok tárolására, sem kézimunkázásra. Na de kitalálok én majd valamit.
Akit érdekel az a www.hobbyfix.ro oldalon keresgélhet, szétnézhet, rendelhet, stb.

Gondolatok

1. Adj többet, mint amennyit elvárnak tőled, és ezt örömmel tedd.

2. Akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig.

3. Harapd el szavaid, ha kritizálni akarsz, de a dicséreteket a tetőről is kiáltsd.

4. Mikor azt mondod Szeretlek, érezd komolyan.

5. Mikor bocsánatot kérsz, nézz az illető szemébe.

6. Bízzál az emberekben, de láss keresztül a hímezett hazugságokon.

7. Te egyedüli lélek vagy, aki valamiben a legjobb a világon, ezért bízzál magadban és találd meg azt a valamit, ami lekötelezve az emberiség javát szolgálja.

8. Sose nevesd ki senki álmait. Akinek nincs álma, annak nincs is sok mindene. Ha te az emberekben magadat is megismered, az a te lelki biztonságodat fejleszti.

9. Szeress mélyen és szenvedélyesen. Akkor is, ha fájdalmas, ez az egyetlen módja annak, hogy teljessé tedd az életed.

10. Nézeteltérésben küzdj becsületesen - gúnyolódás nélkül.

11. Ne ítélj el senkit a rokonain keresztül vagy az első benyomásból.

12. Tanulj mások hibájából.

13. Ha valaki kérdez tőled valamit, amire nem akarsz válaszolni, mosolyogva kérdezz vissza: miért akarod ezt tudni?

14. Jusson eszedbe, hogy a nagy szerelem és a nagy siker nagy rizikóval jár.

15. Az igazságot és a kegyelmedet soha ne hagyd el, akaszd e kettőt nyakadba, hogy mindig és mindenhol a szíved közelében legyen.

16. Ha vesztettél, ne veszítsd el a tanuláságot is.

17. Jusson eszedbe a TTF: Tisztelet magad iránt, Tisztelet mások iránt, és Felelősség a saját tettedért.

18. Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkretegyen egy nagy barátságot.

19. Amint rájöttél, hogy hibáztál, igyekezz azt kijavítani.

20. Mosolyogj, miközben felveszed a telefont. A hívó érezni fogja a hangodból, hogy jó szándékkal gondolsz rá.

Levélben kaptam ezt, és megtetszett. Jó gondolatok vannak bennefoglalva.

Zöldség leves

Nem mindig így készítem a zöldséglevest és ez nem is a hagyományos zöldségleves.
Gondolkoztam, milyen levest főzzek, hogy ne ugyanaz legyen, mint utoljára, de a hozzávalók is felelhetők legyenek itt a lakásban. Zöldség van itthon, de mivel utoljára húsgombócleves volt, most egy könnyű leves mellett döntöttem.

Volt a fagyasztóban egy zacskóban friss szemes és zöldbab, keverve, és egy fél zacskó borsó is. Kivettem, kicsit olvadjon ki, közben kivettem egy félliter húsleveslevet ami ugyancsak a fagyasztóban volt,, de persze ha nem lett volna, az se lett volna baj. Kiolvasztottam a húsleves levet és odatettem főni, tettem hozzá még vizet. Közben megtisztítottam, felvágtam apróra egy hagymát, és karikóra egy murkot, olajban megdinszteltem, adtam hozzá vegettát, daráltpaprikát, egy kis csípős aranyat, sót, borsot, ez persze ízlástől függ. A forró vízbe tettem a zöldségeket és a megdinsztelt hagymát és sárgarépát is. Addig főztem, míg minden zöldség kellően megpuhult. Készítettem hozzá rántást, habarást, a rántásba pirospaprikát is tettem. Közben galuskát is készítettem, most tettem bele apróra vágott petrezselymet is, és mikor a zöldség megfőtt, beleszaggattam a galuskát, kicsit főztem, majd hozzáadtam a rántást, habarást, és ezzel is felfőztem. Kóstoltam, még fűszereztem és egy csokor petrezselmet is szórtam a tetjére. Nem vagyok nagy petrezsleymes, de azért valamennyit szoktam használni.
A végén hozzáadtam még 2 deci tejfölt. Most kiprobáltam az Evódia által javasolt tejfölt, és nekem bevált, tetszett. Mikor kicsit kihűlt, még megkóstoltam és adtam hozzá egy kevés ecetet, hogy éppen enyhítse a borsó édes ízét. És kész a mai leves.

Galuska helyett lehet mást is tenni bele, vagy ha van benne bőven zöldség nem is muszály bele, de a lényeg, hogy én nagyon szeretem a galuskás levest, főleg az ilyen tejfölös levesekben, meg zöldséglevesekben. A zöldséglevest általában galuskával készítem.

Újra itthon

A hétvégén mennyegzőbe voltunk, és persze megint nem készítettem olyan képeket, amilyeket elvárt tőlem a blogvilág... vagyis vannak képek, de egy sem, például, ahol a mennyasszony és a vőlegény jól látszodjon. Na de, amiket készítettem itt vannak a picasa weboldalomon. Az imaházba messze ültem, szóval nem sikerült jó kép, és közben Csongival felváltva videóztunk is. Valamennyi fel van vévée videóra, úgy az istentisztelet, mint a vacsorai program egy része. Ha kész lesz a fel és átdolgozás, akkor szólok.
A mennyegző nagyon jó volt, csodás és szép volt a mennyasszony, és nekem abban a kiváltságban is részem lehetett, hogy ott voltam a mennyasszony körül a készülődés, öltözködés, sőt fényképészkedés pillanataiban. Persze, lehetne képem is bizonyítékként, de nincs.

Most vakáció van és én pihenek, takarítok, konyháskodok, olvasok, filmezek, stb, mindezt felváltva, nem egyszerre, és mikor mihez van kedvem. Sőt ma már Anitáztam, Balázsoztam és Lidiáztam is. :) Lidiával beszélgettünk, képeket nézegettünk, Anitának pedig olvastam, sokat, míg berekedtem, Balázsnak pedig magyaráztam, és mosolyogtam. Persze mindeközben csenge aludtam. Épp akkor jöttem le, mikor ő ébredezett. :)

Törpikék

Itt a héttörpés kép is :) na és persze, aki még több képet szeretne itt talál. Kedves kis törpikéim ők, és persze van már, aki kész nagylegény. Dani meg Miki már nem törpike, sőt mostmár Pálma is kész kisasszony, és Obed azóta nagyon megnyúlt. A három kisebb elől... hát Klaudia meg Tünde már iskolások azóta és Ábel most készül iskolába. :)

Az élet szép

ovimentes napom van, és miért? Mert ma indulunk Brassóba a mennyegzőbe. Most már harmadik alkalom lesz, hogy Szilviáéknál szállunk meg, vagyis Csonginak csak második, no de a lenyeg, hogy jó az, ha vannak ilyen aranyos segtőkész rendes, szeretettel váró emberek Brassóban.
A legnagyobb valósznűség szerint Lea is velünk jön, most várom, hogy jeleyyen mikor és mivel érkezik Temesvárra.
Én már alig várom, hogy lássam a mennyasszonyt teljes pompájában ragyogva, és lássam a boldog mosolyt az arcán. :) Emlékszem, hogy Zsike is ott volt mellettem és segített az öltözködésben, a készülődésben. Jó lesz most visszaemlékezni a mi nagy napunkra is. :) Szép nap volt és örömteli, és még mindig azon gondolkodom, hogyan sikerült annyit mosolyognom...? Mert sok kép készült és legtöbb mosolygós.
Még csak annyit, hogy írok majd ha hazaérünk, és remélem kép is lesz. Az a jó, hogy vakációm van a héten, és csak szerdán meg csütörtökön kell bemenjek dolgozni. Szóval lesz időm pihenni és rendet rakni, és kiszortálni a dolgaimat, főleg az ovisokat. :)
Szép hétvégét mindenkinek! ne felejtsétek el, hogy AZ ÉLET SZÉP!

Celebrity Collage by MyHeritage

MyHeritage: Family trees - Genealogy - Celebrities - Collage - Morph

JoJo másodjára jelenik meg :)

Celebrity Collage by MyHeritage

MyHeritage: Celebrity Collage - Family pictures - Geneology

Itt már más kép és ebből kifolyólag más sztárok. Egyik sem közös, vagyis, egy sincs, amelyik mindkét esteben ott legyen hasonlóságok listáján.

Celebrity Collage by MyHeritage

MyHeritage: Family tree - Genealogy - Celebrity - Collage - Morph

Érdekes, hogz van egy férfi is köztük.

Te és a világ

A cím Wass Albert egyik könyvének a címe, amit Kingától kaptam kölcsön, elolvasásra. Rövid elmélkedések az életről, a világról. Van benne néhány jó hasonlat, gondolat. Na de még nem fejeztem be a könyvet. Most csak két idézet:

"Valakinek sebet kapott a lelke és a seb nem hegged be. Gennyezni kezd. Az ember töpreng és rágódik azon, ami vele történt. Ez a lelki sebek gennyezése. Fájó érzések gyűlnek meg a seb körül. Gonosz sajgás támad. A seb gyulladásba jön. A gyulladás terjed. Láz keletkezik és egyre nő...
Ne üss sebet embertársaid lelkén! Ha a Tiedet gondtalanul megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet. Az agyontapogatott sebek mérgesednek el leghamarabb. Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések gyötrő szaggatásait: vedd elő az akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és vágd ki vele lelkedből a megtámadott részt. Mosd ki a sebet tiszta önbírálattal, bármennyire is csíp és éget. Tégy rá feledés-tapaszt és úgy járj vele az emberek között, mint akivel semmi sem történt."


"Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek ez sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen. A végy az emberi lélek növényzete... Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész. Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek. Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá szemedet, hogy meglássa azt."

A képen a virág... a kedvenc virágom Gyergyóban. Mikor ott táborozom, mindig keresek egy néhány példányt, persze leszakítani nem szeretem.

Mindjárt indulok oviba

és zúg a fejem. Meg kell írjam a jövőheti munkatervet az új curriculum szerint, és még nem fogtam neki, mert eddig atlapozgattam, beleolvasgattam a curriculumba, és gondolkoztam, hogyan is kivitelezhető, aztán ma délután míg alusznak a gyerekek igyekszek felvázolni az egészet és miután hazaérek, begépelem, pontosítom, és ha minden igaz legkésőbb holnap reggel kész lesz. Hétfőn reggel mindenképpen készen kell vigyem magammal az oviba.
Itt esik az eső és nincs kedvem elindulni az oviba.
Jó lenne, ha szombaton eljutnánk legalább délutánra az országos ifikonfira. Szeretnék belekostolni egy kicsit a konfi ízébe, kicsit feltöltődni. Na de meglátjuk.
Na megyek, készülök gyors ütemben és elindulok. Nem azért mert akarok, hanem azért, mert kell.

Kába vagyok

Az este megint későn feküdtünk le, és ma reggel olyan kába voltam. Mondtam én csonginak még lefekvéskor, hogy mikor cseng a telóm, szóljon rám, hogy szálljak ki az ágyból, no de örültem, ha bő félórára rá ki tudtam szállni. Mikor délutános vagyok, olyan nehéz jól beosztani az időmet, mindent elvégezni, amit beterveztem, és ez főleg azért mert ilyenkor az ovibamenés megszakítja az egész nap menetét. Meg kell tanuljam beosztani az időmet, mégpedig kétféleképpen: egy program, mikor délelőttös vagyok és egy mikor délutános.

Ja, és akkor még annyit, hogy az ovis program még nincs kész, de még jó, mert most újra kell kezdeni az egészet. Sok minden megváltozott az új tantervben, és persze a mi tanfelügyelőnk kéri, hogy már most az új tanterv szerint csináljunk mindent. Persze nem jelent meg idejében, sokan már kidolgozták a féléves tantervüket és most újra kell kezdjék. Na de meglesz ez is. 

Ja, amúgy saját készítésű mustot iszok. Kaptunk egy veder szőlőt és must lett belőle. Nyami. 

Itthon vagyok

és egyedül. Vagyis itthon van Tüci és anyuka, de Csongi nincs. Már vasárnap reggel óta várom haza, és remélem holnap itthon lesz már. Amúgy hátfőn voltam orvosnál, dermatologusnál is, és nem vagyok himlős. Valamiféle allergia lehetett. Érdekes az volt, hogy jelent meg és múlt el, aztán végleg elmúlt, ez persze szerintem az orvosság hatására, amit persze tegnap este elfelejtettem bevenni, és most megyek és azonnal beveszem. Persza a dermatológus diétát is rendelt, könnyű kajára fogott engem, eleinte be is tartottam mindent, de mostmár nem érzem betegnek magam. Igaz, akkor sem éreztem magam betegnek, mikor kiütések voltak rajtam, pedig kicsit szédűltem, na de a lényeg az, hogy holnap visszamegyek a dermatologushoz kontrolba és azt fogja mondani, hogy minden rendben. :)
Egy könyveben olvastam, hogy a hajat nem jó mindig samponnal mosni, mert vannak benne káros anagok, és hogy nem jó egyszerre sampont és szappant használni. Régen használtam szappant is hajmosáshoz, mostnara már leszoktam róla. No de a héten megmostam a fejem csak szappannal, na persze a végégn kicsi balzsamot is használtam, ésvégre nem korpás és nem zsíros a hajam. Már minden sampont kiprobáltam. Nem csillog és nem ragyog a hajam, mint ahogy a samponreklámokban ígérik, de tiszta, korpamentes, zsírmentes. Kiváncsi vagyok mennyit tart ez.
Nem igazán van kedvem semmihez. A blogírásra is készülök már kedd óta. Na de lassan kipihenem magam és összeszedek egy kis lelkesedést. legalább is megpróbálom.
Ja, a kép mindjárt három éve készült. Akkor is október volt. :)

Na, még ilyet se tapasztaltam eddig...

A tegnap delután, fáradt lévén lepihentem egy másfél órányira. Felkelés után gép elé ültem, hogy valamit oldjak meg Csonginak, aztan kozben még hívott más is. Szó ami stó elkezdett viszketni a lábam, gondoltam azért mert már meg kellene szabadítani a szőrtöbblettől. Megnézem, hat kérem tele kiutésekkel, holyagszerűen kiduzzadva. Megnézem fennebb, hát ott alig látszott olyan bőrfelület, ahol ne legyen belőle. Na hát gondoltam... mi ez? Megnézem a hasam, a kezem, ott is akad egy egy, de a lábam nem haladja tul semmi. A nadrágonkeresztűl éreztem, ahogy kidomborodnak a kiütések, és a két combom elűl hátul tele vele.Gondoltam bárányhimlő, utána néztem, az így néz ki. Megyek ledusolok, mert már nagyon le kellett dusolnom, mikor látom mi van rajtam, meghökkenek, dus után égő, zsibbadó érzés a lábamon. Befekszem az ágyba kicsit amelegbe. Kozben Kingát is felhivtam, hogy hát menjen ő reggell oviba, mert en valőszínű, hogy himlős vagyok. Erre elkezdett egyre jobban visszahúzódni. Estére már csak néhány helyen maradt egy egy piros folt. Utánanézek a csaláncsípésnek. HÁt annak a kiütései elmúlhatnak 2-4 óra alatt is, szóval lehet csalánkiütés. Gondolkozok, mitől lehet. Semmi különöset nem ettem. Eszembejut, hogy ittam Theodóra ásványvizet, amit anyukáék hoztak szombaton Makóról. Kockáztatok. Iszok megint a vízből, befekszem az ágyba, közben kicsit tévézek (koreai kerestény koncert, szuper hangulat, az énekeket nem értem, csak a dallama után ismerem, de minden Isten jelenlétére mutat)és kezd a balszemem szemhéja megdagadni. Na hát szóval allergia.
Csodák csodája ma reggelre minden elmúlott. No de azért elmegyke az orvosnőhöz, lássam mit mond. Csak annyi, hogy nem tudok neki megmutatni semmi jelét. Na ez van. Nem himlő.

Oviról

Ma délelőtt egy csomót olvastam itt mindenféle gyereknevelési témában, játékos nevelésről, beszoktatásról, és még annyi mindenről, hogy több nap kellene még mindent átnéznék.

Amúgy ovis dolgok, amelyek most foglalkoztatnak:

• íratkozzak-e vagy sem kettes fokozati vizsgára?
• kell készűljek egy ik módszertani körre valamilyen témával és el kell döntsem hétfőig, hogy mi legyen az, és milyen megvalósításban
• (ez nem óvodai) gyakorlati dolgozatot kell készítsek az egyetemre
• még nincs kész a félévi munkatervünk, kicsit megakadtam és kedvem sincs, ötletem sincs. Frissülnom kellene.
  

Kulcsolok

és reménykedem, hogy csak egynapi megfázás volt ez a mai, ami csak egy kis fej és minden fájással járt, na de már nem fáj semmim. Most se időm se kedvem megfázásra és holnap már meleg is kellene legyen az oviban, nehogy már utolsó nap fázzak meg. No azért egy paracetamolt bevettem mikor hazaértem és bebújtam a meleg takaró alá, és hamarosan jobb is volt már minden, mert már alig vártam, hogy hazaérjek az oviból, és kinyúljak a meleg takaró alatt.

Az oviban

még mindig hideg van. Nehéz így koncentrálni a dolgokra. Persze mi vagyunk az egyetlenek, akik be merjük indítani az elektromos melegítőt, amit kölcsönkaptunk az egyik szülőtől, és ez azért, mert párszór kiment a biztosíték. Vannak azok a fűtőtest stilúsu árrammal működő radiátorok, amik nagyon sokat fogyasztanak, de ami nekünk van, az keveset. És nekünk kettő is van, és hiába ajánljuk másoknak is, hogy melegedjenek, nem mernek.
No de hagyjuk ezt, remélem, mostmár hamarosan megoldódik a probléma.
Amúgy a kinti szép és jó idő nagyon tetszik. Délutánonként ki is viszem a gyerkőcöket, ha csak tehetem. :)
Na jó, ne papoljak többet, hanem fogjak neki a dolgomnak, mert van elég.

Agape

A tegnap délután voltunk a Voxban angol istentiszteleten. Már volt máskor is de én még nem vettem részt egyiken sem. Most alig vártam. A dicsőítés nagyon jó volt, áldásos, volt egy pantomim Jézus megmentő, féltő szeretetéről, legalábbis én ezt éreztem ki belőle, és aztán volt egy videó, amit megnéztünk együtt: valaki séta közben beszélt az életről, Istenről, az Ő szeretetéről, az agapéról.
Ami engem megfogott az az volt, hogy Isten törvényeket, parancsolatokat adott, azért mert szeret, mert jót akar nekünk, mert a földi életünket is széppé, örömökben gazdaggá szeretné tenni. Ő ismer minket, és tudja mi a legjobb számunkra, és ha az Ővéi vagyunk, akkor Ő szeretettel vezet, int és bátorít.
Meg kell tanuljam úgy felfogni az ő parancsolatait, és törvényeit, mint az agapé megnyilvánulását az életemben. Mert Isten nem csak a Tíz Parancsolatot adta nekünk, hanem Jézus által Új Parancsolatokat is. Ő nem csak azt akarja, hogy NE tegyük a rosszat, hanem megparancsolja nekunk, hogy szeressünk, szeressünk másokat úgy mint magunkat. Aztán persze a szeretet, az igazi Isteni szeretet magával hozza az élet többi áldását, az örömöt, a békességet, a lélek gyümölcseit.
Most akkor bennem az a kérdés van, hogy én MIT TESZEK JÉZUSÉRT? És amit teszek, milyen indítékkal teszem? Szeretnék minden azért tenni, mert Jézust szeretem, és mert Ő nagyon szeret engem.
Ma reggel az első Zsoltárt olvastam. Ami megmaradt úgy bennem, és amin elmélkedem:
"Boldog ember az, aki... az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal...idejében megtermi gyümölcsét és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz."
"Mert ismeri az Úr az igazak útját..."

Az van, hogy

hétvége van, és én nem igazán érzem kipihentnek magam.
Az oviban főleg az első hetekben mindig sok a papir munka, most ugy dontöttünk Kingával, hogy számitógépbe vezetjük be a félévi, évi, heti terveket, mindent, amit eddig kézzel írtunk be, csak egy baj van, Kinga is otthon, én is itthon, igy nehéz az updatelés, és töröm a fejem hogyan lehetne megoldani ezt. Na de valamit csak kitalalok. Addig is pihenek még aztán majd még folytatom. Ma jólesett a friss levegőn is lenni egy keveset. Nekem tetszik az ősz, igaz sokat fázok, még meg is ázok néha, de attól még szép. Szeretem a színeit. :)
Ja, éppen Munkácsy Mihály életregényét olvasom, és nagyon tetszik az, ahogy a szépet, az érzelmeket megfogja és képekben megeleveníti. Ami nem tetszik, az a szerelmi élete. Keresi a szeretetet... de mint majdnem minden művész... na hát szóval, művész, mit lehet róla mondani.

Na és akkor

megsúgom nektek, hogy ma voltam fenn Balázskánál. És igen, kategórikusan fiús arca van, és álmában mosolyog, és aranyos kis fekete hajas baba. ( http://szekrenyeslidia.blogspot.com/) Köszi Lidia a látogatásra való engedélyt. :)
Na és... Persze erre Csongi tudná, mi a következő mondatom...

És akkor itt egy kedvenc képem Adináról és Józsefről. Itt Boróka is már készült napvilágra jönni. :) Jó kirándulás volt. :)

Azt kérdezhetitek, merre jártam

a hétvégén. Na persze, akivel élőben is találkoztam, az tudhatja. Na de szóval akkor kezdem az elejével.
Írtam nektek, hogy megyek Belényesbe. Ez úgy kezdődött, hogy 2003ban Gyergyóban közelebbről megismerkedtem Adináékkal, és persze Zsikével. Érdekes dolog, hogy egy 10 nap alatt kialakult barátság milyen tartós lehet, földrajzi távolság ellenére is. Szóval azóta többször is voltam látogatóba Brassóban, és mindannyiszór Adináéknál szálltam meg. Na persze, hogy hozzájuk nőtt a szívem. Emlékszem, hogy nyolc nap ottlét után, hazafele menet a vonatban, majdhogynem elbőgtem magam, olyan jól éreztem magam a Mike családnál. Na és persze azóta sok minden változott. Ott voltam a költözködési előkészületek egy részénél, és megígértem, hogy ha Isten is úgy akarja, akkor Csongival elmegyünk Belényesre a lelkipásztori család beiktatására.
Rövid idő volt, amit ott tölthettem, de valamennyire feltöltődhettem. Jól esett újból segíteni Adinának, és velük lenni, Borókát babusgatni, Zsikével beszélgetni, és persze Levivel, no és persze a rokoni kapcsolatokat is ápolgatni.
Igen, a rokoni kapcsolatokat is, mert az éjszakát Remetén töltöttük, nagybátyámmal és egyik lányával és egyetlen fiával. Velük olyan ritkán találkozok, hogy alig ismerem őket. Több időt kell szánjak az ilyen rokoni szálak erősítésére.
Az istentisztelet áldásos volt, sokat épültem, és megjegyeztem dolgokat. A közös ebéd is finom volt, jó hangulat, Zsikéékkel utolsóknak álltunk fel az asztaltól, akkor is már csak azért mert kezdtek minden lehordott tányér sütiből kinálgatni, és már szégyeltünk ott lábatlankodni.
No de arra az elhatározásra jutottam, hogy kell még arra látogassunk, mert ez rövid idő volt, és arra sokminden szép és érdekes látnivaló van.
Na jó. Nem tudom mit meséljek még a hétvégéről. Kérdezhettek, ha valami érdekel, de szerintem mindent leírtam, ami eszembe jutott. Ja és estére maradtam volna a Hozsánna Kórus koncertjére, de sajnos Csonginak hétfőn reggel kötelezően munkában kellett lenni, és a koncert későn kezdődött. Na de, hátha talán máskor.
Ma már hétfő van, az oviban fázással reszketéssel kezdtem, aztán küldött az egyik anyuka valami meleglevegőt fújó szerkentyűt és akkor lassan bemelegedtem. Amúgy minden rendben volt, aztán hazajöttem, kicsit konyháskodtam, nehogy elfelejtsem, hogyn kell azt csinálni, és most itt ülök és írok, és ki kellene pakolnom az utazó táskánkat és rendet csinálnom. Szóval hagylak titeket. Ja sajnos a gépet itthon felejtettem, úgyhogy nincs kép a hétvégéről, legalábbis az én bírtokomban. :(

Balázs

Megszületett kis Balázs. Én már nagyon vártam, és mostmár, akárcsak Anita, azt várom, hogy élőben is lássam már és babusgassam. :) Na de addig is erősödést kívánok Balázsnak és Lidiának. :)
Ja, és reggel megyünk Belényesbe, Remetére, vagyis na Remetén alszunk, de vasárnapra Belényesbe szeretnénk menni. :)
Mindenképpen áldott hétvégét nektek. :)
Ja és Józsi, Gábor már nem utálja a mesét. Az órát megállithatod. Ma két nagy cuppanós puszit kaptam tőle lefekvéskor. :)

Mókuska

Csongi rátalált néhány állatos képre. Ez az egyik kedvencem. Rájöttem, hogy nagyon tetszenek a mókusok. Olyan aranyosak, és nemrég olvastam pár mókusos mesét Fésüs Évától. :) Majd beírom egyiket egyszer talán. :)

Esernyős nap esernyő nélkül

Olyan nehezen kelek fel mostanában, úgy érzem, mindig, hogy még sokat tudnák aludni. Rákel vegyem mostmár magam, hogy idejében felkeljek és használjam ki rendesen a napomat. Na persze jövőhéten muszáj lesz idejében kelnem, mert reggel kell menjek oviba, de ilyenkor, mikor délutános vagyok... jajjj. És ráadásul még borús idő is volt ma, és persze én esernyőt sem vittem magammal, na de van egy kedves férjem, aki utánam jött kocsival, és így nem áztam meg esernyő nélkül sem.
Az oviban a csúny idő ellenére a gyerekeknek jókedvük van, többnyire. Van egy új kisfiú, Gábor, aki Magyarországról érkezett, bonyolult családi háttérből származik, és az ovikezdés sem problémamentes: negativ hozzáállása van a dolgokhoz, ilyen, hogy "utálok kezet mosni", "utálok mesét hallgatni", stb. No de remélem hamarosan megváltoznak a dolgok.
Addig én is előveszem a legjobb kedvem és a lelkesedésem az ovihoz, legalábbis megpróbálom.

Apró cseprő dolgaimról

Szóval akkor ezután ide fogok írni és mégpedig azért mert már megelégeltem, hogy a másik nem megy rendesen. Hogy miről írok majd? Hát mindenféléről, ami eszembe jut, ami foglalkoztat. Az áldásokról, az örömökről, a szomorú és a vidám dolgokról, egyszóval MINDENRŐL, aminek valami köze van hozzám.
És akkor magamról most csak annyit, hogy óvónő vagyok immár öt éve és legtöbbszőr szeretem a munkám. Ritkán van úgy, hogy elegem van az egészből, de az is általában a tanügy esztelenségei miatt, ritkábban a fáradtság miatt.
Zilahon születtem egy ötgyerekes család másodikjaként. 2001ben tértem meg és merítkeztem be és azóta is szeretem az Urat. Azóta szivügyem a gyerekmunka és a mások felé való szolgálat. Amit a legjobban tudtam eddig másokért tenni, az az alkalmi, szűkséges időben nyújtott gyerekfelügyelet, amit Zilahon is és itt is örömmel végeztem, gyakorlatként az anyaságra való készülődésben. 2003ban mentem férjhez Csongihozés igy kerűltem Temesvárra.
A többi érdekes és talán kevésbé érdekes dologról majd idővel mindent megtudtok, egy-egy blogból.
Persze most még ne kérdezzétek, hogy miről fogok írni, mert nem tudom.

Azthiszemáttérekide

erre a blogra, és pedig azért mert a másik blog sokat vacakol. Hamarosan még írok