Olyan nehezen kelek fel mostanában, úgy érzem, mindig, hogy még sokat tudnák aludni. Rákel vegyem mostmár magam, hogy idejében felkeljek és használjam ki rendesen a napomat. Na persze jövőhéten muszáj lesz idejében kelnem, mert reggel kell menjek oviba, de ilyenkor, mikor délutános vagyok... jajjj. És ráadásul még borús idő is volt ma, és persze én esernyőt sem vittem magammal, na de van egy kedves férjem, aki utánam jött kocsival, és így nem áztam meg esernyő nélkül sem.
Az oviban a csúny idő ellenére a gyerekeknek jókedvük van, többnyire. Van egy új kisfiú, Gábor, aki Magyarországról érkezett, bonyolult családi háttérből származik, és az ovikezdés sem problémamentes: negativ hozzáállása van a dolgokhoz, ilyen, hogy "utálok kezet mosni", "utálok mesét hallgatni", stb. No de remélem hamarosan megváltoznak a dolgok.
Addig én is előveszem a legjobb kedvem és a lelkesedésem az ovihoz, legalábbis megpróbálom.
2 megjegyzés:
Indítom a stoppert: lássuk, mikor nem fogja már a Gábor utálni a mesét :)
majd szolok mikor megallithatod... amugy ay anyuka szerint szereti a meset.
Megjegyzés küldése