Azt hinné az ember, elvesztem...

pedig dehogy... csak hát nem volt kedvem írni. Kicsit csendbe burkolóztam, elvonultam, vakacióztam a blogon is.

Közben voltam kicsit Zilahon, kicsit itt, kicsit ott... :) De azért legtöbbet itthon.

Hamar eltelt a nyári vakació, nekem a héten már vége is, már keszülődók az oviba, még sok dolgom van, de próbálom jól megszervezni a napokat, órakat. Varrogatok, főzőcskézek, takarítok, szortálok, a hazban teszek veszek, most még van ezekre több időm. Aztán kezdődik az ovi, és teljes gözzel előre.

És akkor jöjjön itt pár kép emlékeztetőül a nyárról... :)

Egy hetet Zilahon töltöttem a Volt Zilahiak Találkozója után. Nórikáztam kicsit a hétvégén, aztán sokat Petikéztem. Voltunk Petikével Krasznán is. Hannah és Vera nagyon örültek Petinek. :)

Aztán voltunk mennegzőbe Zilahon, sajnos képem nincs róla... utána pedig sátoroztunk 2-3 napot a Retyiben a Zenóga tónál. :) Jó volt együtt lenni Zsikéékkel és Ildiékkel. Zsolt sógor szuperül megszervezte, vezette a kirándulást. Elfáradtunk, de megérte a szép tájért, az együttlétért. :)

Ekkora csomaggal kaptattam fel a tóhoz... nem volt könnyű...

Ildikó nővéremmel a tó mellett...

Kedves Zsike barátnómmel... jó volt megint együtt tölteni pár napot. Meg kell ismételjük gyakrabban. :)

Kedvesemmel... itt mar rá lehetett látni a tóra... innen még bő fél óra gyaloglás...

Aztán itthon a sok munka és pihenés mellett néha, ha az anyukája elengedte, élvezhettük Jülia társaságát. Kis okoska, huncut, mosolygós gyermek. Már ügyesen áll... Gyakran megszeretgetjük egymást... :) Jól megszorongatja a nyakamat... jól is esik... :)

Felfordulás

van minálunk. Már a mült héten összepakoltuk a nagyszobát, amit csak lehetett átvittünk más szobába, szóval most minden szoba zsúfolt. Hétfőn jött a festő bácsi. Három délelőtti munka után... Tegnap délre már kész is volt minden: a nagyszoba szépen újrafestve, a fürdő plafonja kijavítva, kimeszelve, az eléggé új bejárati ajtó körül a fal eldoglozva, lefestve.

Persze még hátra van a rendrakás, a helyrepakolás, szortálás, mert hát ilyenkor azt is kell...

A nagyszobában minden feltakarítva, a bútorok a szoba közepén. Ma este hazajön Csongi is... :) (már nagyon várom haza... Ausztriában volt munkaügyben 2 napot...), úgyhogy gondolom holnap helyrekerülnek a bútorok is...

A tegnap reggel fél 8kor indultam oviba, és zsúfolt nap lévén este fél 8 után értem haza...

Na de ma délben már hazajöttem, hála, hogy már a fürdő rendben van.

Meg is eresztettem a kádat, és megyek "nagypancsizok" - ezt a kifejezést itt tanultam... :)

Holnap aztán majd folytatom a többivel.

Na megyek ne hűljön ki a víz. Amúgy csak azért ültem le, mert éreztem, nagyon éhes vagyok... a takarításban elfelejtettem enni...

Ja, és még valami... ma jót beszélgettem Zsike barátnőmmel. Már nagyon hiányzott... és mivel megjött a hangom, egy jót dumcsiztunk. Jó ha vannak az embernek barátai. :)

Barátok

Barátokkal is találkoztam míg nyaralni voltunk.

Egyik vasárnap délelőtt kocsiba ültünk és elmentünk Kolozsvárra, hogy találkozzunk kedves barátainkkal, Zsikével és Leventével. Jó volt velük tölteni a napot, beszélgetni, feltöltődni, sétálni, hintázni. :)

Zsike és Levi

Csongi és én :)

Zsikével, legjobb barátnőmmel. :)

Zsike lencsevégre kapott. :)

Sajnos elég ritkán találkozunk velük, pedig... olyan jó lenne.

Aztán voltunk Nagy Csabáéknál is, csak persze a gépet elfelejtettem vinni magammal. DE náluk is nagyon jól telt. Babáztam, meg miccseztünk, beszélgettünk, Csongi játékokat instalált a fiuknak, amit persze már nagyon vártak.

Sajnos az idő hamar eltelt, mindenütt, de jól. :)

Újra itthon

A hétvégén mennyegzőbe voltunk, és persze megint nem készítettem olyan képeket, amilyeket elvárt tőlem a blogvilág... vagyis vannak képek, de egy sem, például, ahol a mennyasszony és a vőlegény jól látszodjon. Na de, amiket készítettem itt vannak a picasa weboldalomon. Az imaházba messze ültem, szóval nem sikerült jó kép, és közben Csongival felváltva videóztunk is. Valamennyi fel van vévée videóra, úgy az istentisztelet, mint a vacsorai program egy része. Ha kész lesz a fel és átdolgozás, akkor szólok.
A mennyegző nagyon jó volt, csodás és szép volt a mennyasszony, és nekem abban a kiváltságban is részem lehetett, hogy ott voltam a mennyasszony körül a készülődés, öltözködés, sőt fényképészkedés pillanataiban. Persze, lehetne képem is bizonyítékként, de nincs.

Most vakáció van és én pihenek, takarítok, konyháskodok, olvasok, filmezek, stb, mindezt felváltva, nem egyszerre, és mikor mihez van kedvem. Sőt ma már Anitáztam, Balázsoztam és Lidiáztam is. :) Lidiával beszélgettünk, képeket nézegettünk, Anitának pedig olvastam, sokat, míg berekedtem, Balázsnak pedig magyaráztam, és mosolyogtam. Persze mindeközben csenge aludtam. Épp akkor jöttem le, mikor ő ébredezett. :)

Törpikék

Itt a héttörpés kép is :) na és persze, aki még több képet szeretne itt talál. Kedves kis törpikéim ők, és persze van már, aki kész nagylegény. Dani meg Miki már nem törpike, sőt mostmár Pálma is kész kisasszony, és Obed azóta nagyon megnyúlt. A három kisebb elől... hát Klaudia meg Tünde már iskolások azóta és Ábel most készül iskolába. :)

Az élet szép

ovimentes napom van, és miért? Mert ma indulunk Brassóba a mennyegzőbe. Most már harmadik alkalom lesz, hogy Szilviáéknál szállunk meg, vagyis Csonginak csak második, no de a lenyeg, hogy jó az, ha vannak ilyen aranyos segtőkész rendes, szeretettel váró emberek Brassóban.
A legnagyobb valósznűség szerint Lea is velünk jön, most várom, hogy jeleyyen mikor és mivel érkezik Temesvárra.
Én már alig várom, hogy lássam a mennyasszonyt teljes pompájában ragyogva, és lássam a boldog mosolyt az arcán. :) Emlékszem, hogy Zsike is ott volt mellettem és segített az öltözködésben, a készülődésben. Jó lesz most visszaemlékezni a mi nagy napunkra is. :) Szép nap volt és örömteli, és még mindig azon gondolkodom, hogyan sikerült annyit mosolyognom...? Mert sok kép készült és legtöbb mosolygós.
Még csak annyit, hogy írok majd ha hazaérünk, és remélem kép is lesz. Az a jó, hogy vakációm van a héten, és csak szerdán meg csütörtökön kell bemenjek dolgozni. Szóval lesz időm pihenni és rendet rakni, és kiszortálni a dolgaimat, főleg az ovisokat. :)
Szép hétvégét mindenkinek! ne felejtsétek el, hogy AZ ÉLET SZÉP!

Azt kérdezhetitek, merre jártam

a hétvégén. Na persze, akivel élőben is találkoztam, az tudhatja. Na de szóval akkor kezdem az elejével.
Írtam nektek, hogy megyek Belényesbe. Ez úgy kezdődött, hogy 2003ban Gyergyóban közelebbről megismerkedtem Adináékkal, és persze Zsikével. Érdekes dolog, hogy egy 10 nap alatt kialakult barátság milyen tartós lehet, földrajzi távolság ellenére is. Szóval azóta többször is voltam látogatóba Brassóban, és mindannyiszór Adináéknál szálltam meg. Na persze, hogy hozzájuk nőtt a szívem. Emlékszem, hogy nyolc nap ottlét után, hazafele menet a vonatban, majdhogynem elbőgtem magam, olyan jól éreztem magam a Mike családnál. Na és persze azóta sok minden változott. Ott voltam a költözködési előkészületek egy részénél, és megígértem, hogy ha Isten is úgy akarja, akkor Csongival elmegyünk Belényesre a lelkipásztori család beiktatására.
Rövid idő volt, amit ott tölthettem, de valamennyire feltöltődhettem. Jól esett újból segíteni Adinának, és velük lenni, Borókát babusgatni, Zsikével beszélgetni, és persze Levivel, no és persze a rokoni kapcsolatokat is ápolgatni.
Igen, a rokoni kapcsolatokat is, mert az éjszakát Remetén töltöttük, nagybátyámmal és egyik lányával és egyetlen fiával. Velük olyan ritkán találkozok, hogy alig ismerem őket. Több időt kell szánjak az ilyen rokoni szálak erősítésére.
Az istentisztelet áldásos volt, sokat épültem, és megjegyeztem dolgokat. A közös ebéd is finom volt, jó hangulat, Zsikéékkel utolsóknak álltunk fel az asztaltól, akkor is már csak azért mert kezdtek minden lehordott tányér sütiből kinálgatni, és már szégyeltünk ott lábatlankodni.
No de arra az elhatározásra jutottam, hogy kell még arra látogassunk, mert ez rövid idő volt, és arra sokminden szép és érdekes látnivaló van.
Na jó. Nem tudom mit meséljek még a hétvégéről. Kérdezhettek, ha valami érdekel, de szerintem mindent leírtam, ami eszembe jutott. Ja és estére maradtam volna a Hozsánna Kórus koncertjére, de sajnos Csonginak hétfőn reggel kötelezően munkában kellett lenni, és a koncert későn kezdődött. Na de, hátha talán máskor.
Ma már hétfő van, az oviban fázással reszketéssel kezdtem, aztán küldött az egyik anyuka valami meleglevegőt fújó szerkentyűt és akkor lassan bemelegedtem. Amúgy minden rendben volt, aztán hazajöttem, kicsit konyháskodtam, nehogy elfelejtsem, hogyn kell azt csinálni, és most itt ülök és írok, és ki kellene pakolnom az utazó táskánkat és rendet csinálnom. Szóval hagylak titeket. Ja sajnos a gépet itthon felejtettem, úgyhogy nincs kép a hétvégéről, legalábbis az én bírtokomban. :(