Lényegtelen dolgok

Nem is tudom, mi is végülis a lényegtelen?

Ami nekem lényegtelen, vagy másnak? Vagy?

És akkor kezdjük azzal, ami nekem lényegtelen, de azért néha lényeges.

1. Lényegtelen, hogy milyen formában, csak krumpli legyen. Lehet az pityóka, burgonya, földimogyoró, lehet sütve, főve, hajában, vagy előre megpucolva, mindez lényegtelen. A lényeg...

2. Lényegtelen, hogy kislány vagy kisfiú, csak gyerek legyen. Bárhol, bármikor, mindig megmosolyogtat valahogy, valamilyen formában, és mindig valahol valahogy ott van legalább egy gyerek az életemben. A lényeg...

3. Lényegtelen, hogy hol vagyok, ha régi képeket nézhetek, szívesen megnézem. Az emlékek mindig szépek. A lényeg...

4. Lényegtelen, hogy meleg van, vagy hideg, reggel vagy este, vagy akár dél, két dolog bármikor jól jöhet: tea vagy tej. A lényeg...

5. Lényegtelen, hogy mennyi időm van, egy icike picike, vagy talán több óra, ha van egy kis időm, olvasok, akár az autóban is, miközben Csongi vezet. A lényeg...

6. Lényegtelen, hogy hol vagyok, mit csinálok közben, ha lehetséges közben a zenehallgatás, vagy énekelgetés, akkor biztos valahol ének hallatszik. A lényeg...

Szóval ezek a lényegtelen, de közben mégis lényeges dolgok számomra. És hála Istennek ezekért a lényegtelen kis apróságokért, amik mindeközben széppé teszik az életem. :)

Román posta

Szóljatok hozzá! Vagy mégse...

Kedden megérkezik a postaládámba az értesítő az ajánlott levélről. Elmegyek a postára. Még nincs náluk, úton van. Menjek vissza másik nap. Elmegyek szerdán a levélért, kiveszem, minden rendben. Gondoltam ennyi. De á dehogy. Ma, azaz csütörtökön érkezik egy "reaviz" vagyis újbóli értesítő, hogy ajánlott levelem érkezett. Megkeresem a postahivatal telefonszámát és felhívom őket, mondom miről van szó, elmondom az értesítő számát, és hát ugyanarról az ajánlott levélről szól, amit tegnap már kivettem. Szóval akkor, én kedden elmegyek, nem adják ide, mert, hogy szerdán menjek utána, ők szerdán reggel megint útnak indítanak egy értesítőt, hogy aztán én szerdán így is úgyis átveszem a levelet, és csütörtökön, legyen mit nevessek, ja és legyen mire költsem az RDS perceket. :) Na ennyit a postáról, vagyis a román postáról. :)

VaKáCiÓ

van és túl hamar telik az idő.

Mert ugye, hogy már kedd, van, és még csak a tegnap volt hétfő. 

A tegnap délután voltam oviban, és még megyek pénteken is. Azonkivűl tanulok, és tanulok, és tanulok, most éppen szociálpszihológiát, ami még tetszik is :) , és olvasok, és sütök főzök, és persze ma a postán is voltam. És persze ez nem a legegyszerűbb. Ma ajánlott levelet vártam anyumtól, és direkt vigyáztam, ne menjek el sehova, hogy ne mondja a postás, hogy nem voltam itthon. Errefel, a postás be se kopogott, se nem csengetett, hanem csak hagyott egy lapot, hogy kell menni az ajánlott levélért a postára. Persze gondoltam, ha lapot hagyott csak, azt jelenti nincs nála a levél, azért nem hozta be. Elmegyek a postára, várok 10 percet míg sorra kerülök, hogy aztán kiderűljön, hogy a levelem még a postásnál van, és csak holnap vehetem át a postáról. Ennyit a romániai postaszolgáltatásról.

No de holnap meglesz a várva vért levél, mert persze már rég várom ezt a levelet. :) 

No és szép estét.  :)

Ja a kép... nagyon régi kép már... mi még alig alig ismerkedtünk, és ha jól emlékszem, itt Adrian Plass könyvet olvastunk együtt, közösen. :)