Havazik

"Havazik, havazik, meg sem áll tavaszig" mondja az egyik kis téli versike. És most tényleg úgy tűnik, hogy egy jó darabig nem is akar megállni. Én még nem láttam ilyet itt Temesváron... fogtam ki egy-egy kis havat, de ennyit isgy egyszerre... :)

Közben készülődünk az ünnepekre... készülünk Zilahra menni...

A hétvégén Ildiéknél finom sütőtökös házi kekszet ettünk, és elkértem a receptjét, elkészíteni. Amúgy én a sütőtökös rétest nem szeretem, de a külön lerben sült sütőtököt, azt igen... És a tegnap elkészűlt, és nekem is nagyon finomra sikerült, és egészséges is.

Be is másolom ide is az Ilditől kapott receptet, legyen kézügyemben... Amúgy még készítek egy adagot... maradjon az ünnepekre is, és legyen mit majszolgatni, ne kelljen őrizgessem.

Sütőtökös keksz

Hozzávalók: 300 g margarin, 400 g barna cukor(én fehérrel készítettem), 2 teáskanál őrölt fahéj, 1 cs vaniliás cukor, 1 tojás, 400 g liszt, 250 g zabpehely, 2 teáskanál szódabikarbóna, 100 g csokoládé, 100 g mazsola, 100 g dió, 400 g megsütött sütőtök hús, egy csipet só.

egyik edényben habosra keverjük a margarint, hozzáadjuk a cukrot, vaniliás cukrot, majd a tojást és a kihült sütőtököt. egy másik edénybe összekeverjük a többit és ezt apránként hozzákeverjük a tökös keverékhez (én belezuttyintottam egyszerre, mert közben Nóri ébredezett). sütőpapírra tegyünk diónyi halmokat. Forró sütőben, 150 fokon süssük 20-25 percig. Hagyjuk kihűlni, jól zárható dobozban, üvegben hetekig eláll.


Jó étvágyat hozzá!

Megjegyzés... zabpehely helyett lehet zabpelyhes műzlit is tenni, én keverve tettem, Ildi is mondta, hogy úgy olcsóbban megkaptam mint a tiszta zabpelyhet. Én a diónyi halmokat kilapítottam, és amúgy a kezeimet állandóan liszteztem a halmok készítésénél. Sütni pedig a gázlerben kb 160 fokon sütöttem, kb 20-25 percig. Lertől függ. Én még egy tepsibe vizet is tettem alá, hogy ne süsse meg jobban az alját mint a tetejét. Lett belőle jó sok...

Tízperces

Az Annuska néni blogján láttam a Jázmin tízperces tortáját, aztán, anyummal beszélgettem telefonon, és mondta, hogy tízpercest sütött. Ahogy néztem a két recept nagyjából megeggyezik.

Most már másodjára készítettem el, és képeket is készítettem, éppen várom, hogy kihűljön, hogy felszeletelhessem.

4 tojás, 20 kanál cukor, 10 kanál olaj, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál szalakáli (én egy kevés citromot facsartam rájuk és úgy öntöttem a masszához), 400 ml tej, 28 kanál liszt és 4 kanál íz vagy lekvár. (én most barackot tettem bele).

Jól összekeverjük, mint bármilyen más kavart tésztát. Tepsibe rakjuk és fél órányit sütjük közepes tüzön, nálam 170-180 fok krül.

Persze lehet még tovább kombinálni a süteményt. Például elmúltkor barackízzel és vanilia szósszal ettük. Úgy is nagyon finom. :)

Havasi kifli

Már egy jó ideje készülök rá, aztán végre nekifogtam és elkészűlt, ráadásul jó sok lett belőle.

Ezt azért szeretm mert, nagyszüleimre emlékeztet. Télen, leginkább, mikor kimentünk Krasznára, legtöbbször volt havasi kifli lenn a szekrény alsó polcán egy tálban. Úgy örültünk neki. :)

Így aztán elkértem anyutól a receptet, specifikálva, hogy azt a receptet, ami szerint mama készíti. Ma még kérdezgettem dolgokat anyutól is, mamától is telefonon, és nekifogtam. Ez lett belőle.

Lidia kérdésére a receptet is leírom.

Hozzávalók: 1kg liszt, 50g élesztő, 400 g zsír, 1 pohár tejföl, s ha még kéri akkor, egy kis vizet vagy tejet., egy kevés tej az élesztő futtatásához, töltelékhez lekvár (minél keményebb, annál jobb), vagy dió, mákk, ki mit kíván. Én leginkább szilva lekvárral szeretem, az meg általában van itthon, mert anyósom szokott főzni, majdnem minden nyáron, és jó keményre főzi a kuktában.

Az élesztőt megfuttatom egy kevéske langyos tejben, egy jó kiskanál cukorral.

Aztán összegyúrom, megdagasztom a hozzávalókat, minél jobban meg van dagasztva annál jobb lesz a kifli. Lágy nyújtható tészta legyen.

30-40 percet meleg helyen kelesztem ( én éppen fasírtot sütöttem előtte nem sokkal a lerben, és még elég meleg volt benne, így oda tettem be).

Kicsike, öklömnyinél kisebb cipókat szaggatunk belőle. A cipókat sorban kerekre nyújtjuk, derelmeccővel vagy késsel 8ba vágjuk, vagy hatba, minél kisebbek a kiflik, annál jobb, szerintem.

Mindegyik cikkre teszünk tölteléket, és felsodorjuk, inkább picit megnyújtva, mint túl lazán, úgy hogy a hegyes fele maradjon kivül.

A zsírozott, vagy olajozott, vagy sütőpapírozott tepsibe tesszük a kifliket, miután megtelt a tepsi, hagyjuk még egy kicsit állni, majd kb 15 percig, de a lertől függ, közepes tüzön, nálam a 180 fokon, megsütjük, mikor már kezd egy icipicit pirulni, akkor kész is van.

Ezt így folytatjuk, míg elfogy a tészta.

Végül, miután kihűlt, porcukorba (én vaniliásba) hendergetjük.

Ugyanebből az alapból lehet készíteni asszonykonytyot... felvert tojásfehérje, cukor és dió vagy kókuszreszelékk a töltelék. Kinyújtjuk a masszát, megtöltjük töltelékkel, feltekerjük, felvágjuk, szeletekre és a tepsire fektetjük őket. Ezt itt méág nem próbáltam ki, de kifogom, arra viszont emlékszem, hogy mennyire szeretem a kókuszreszelékest.

Egy tipp, mindkettőnél, a kiflinél is, az asszonykonytynál is, minél vékonyabbra kell kinyújtani, mert sülés közben megkel. Az asszonykonytynál, meg kicsi átmérőjű rudat tekerjünk, hogy ne legyenek döblecek a konytyocskák.

Az egy kilós adag, amúgy nagy családra való, de jól el is áll, így ha egyszer nekifogok, marad, nem egy napra, hanem akár 2 hétre is, étvágytól függően.

Nekem jó sok lett belőle, még a szomszédba is adtam. Én is kaptam Lidiáéktól kekszet a tegnap, ma meg visszaadtam a dobozt, kiflivel tele, és még így is rengeteg maradt. A jó az, hogy mindenki szereti itt a házban az ilyesmit.

Ja... én kirpóbáltam szilva lekvárral, barack ízzel és ribizli dzsemmel, hát nekem a szilvás jön be a legjobban, azért is mert könnyebb elkészíteni, nem folyik ki a jó kemény lekvár, a masik meg szerintem mama is azzal készítette régen, mert valahogy az az íz maradt meg bennem. Ha folyékony a lekvár, akkor nem lehet olyan sokat rakni a kiflibe, és nem érzik úgy az íze.

Minden ami kaja

A hosszú ünneplés alkalmával, nagyon sok minden finomat ettünk, sokféle finomat, édeset, húsfélét, zöldséget, leveseket.
Ami nekem nagyon jól esett a rakott kelkáposzta - párolva, darált hús is külön, rétegesen rakva, tojásos tejföl a tetején, és a sütőben megsütve, nyami-nyam; a gyümölcssaláta, amit aztán itthon is már másodjára megismétlek mióta hazajöttünk Ildiéktől, és persze mindig más más, mert az alapanyagok sem mindig pont ugyanazok; :) persze még sok minden finomat ettünk, például előszőr készítettem advent negyedik vasárnapján római tálban sült csirkét. :) Az is finom volt.
Aztán ma már megkezdődött az ovi, és hamarosan a vizsgaidőszak is megkezdődik, és egyre kevesebb időm lesz a konyhában tenni venni. Na de ma jó kedvvel jöttem haza, még ha párszor majdnem majdnem el is csúsztam. És itthon lencse levest főztem, amit szeretek, és most sikerült a legjobban, pedig már párszor készítettem. Mivel nem volt idő a megszületett gondolattól az elkészítés időpontjáig csak pár perc ezért nem áztattam, cska jól átmostam a lencsét, és megfőztem egy kis házi vegettával a kuktában. Közben vörös hagymát egy kis házi vegettával margarinon megpároltam, hozzáadtam az olivaollajjal kikevert apróra vágott petrezselyem zöldet, kakukkfüvet, és fokhagymát, egy kis darált pirospaprikát, egy kis darált paradicsomot, felöntöttem valamennyi vízzel, és jól felfőztem. Eddigre a lencse is megfőtt, picit vártam, hogy kihűljön, és hozzátettem a hagymás keveréket. Leszűrtem, és a vastagját a robotban összeturmixoltam, tettem hozzá már a robotban egy kis főző tejszínt, és hozzáadtam a leveshez.
Mindeközben galuskát is készítettem (az ilyen levesekhez a galuskát szeretjük levesbetétnek) és hozzáadtam a leveshez. Végül tejföllel, citromszelettel tálaltam, kevés metélőhagymával megszórtam, no és díszítésként egy kis kakukkfűvel.
Olyan jól esett. :) Még majd megismétlem.

Amúgy már a csicseriborsót is kipróbáltam, csak kell több receptet keressek hozzá, és most pár kínai kaja receptet is kikerestem, ami tetszett, tudniillik, Csonginak megígértem, hogy majd készítek neki. :)

További szép hetet.

Ez az

Mostani olvasmányom egyike Elisabeth Eliot Áldást örököltek című könyve, amit Szabó mama adott kölcsön elolvasásra. :)
Közben A palota ékköve című 54 részes koreai sorozatot nézem. Konyhai fortélyok, titkok, növények hatása, stb. Érdekes.
És közben recepteket is olvasok, meg konyhafortélyokat, és az egész lényege most az, hogy azon gondolkozom, hogyan tervezhetném meg jobban a mindennapjaimat, a konyhai teendőimet, a főzés hogyan lehetne még hatásosabb, finomabb.
Emlékszem, mikor még lány voltam, azt kérdeztük anyutól, hogy ő hogy tud mindent olyan finomra készíteni, és akkor azt mondta, hogy ő mindent beletesz, sőt szívvel lélekkel főz. Ezt szeretném én is megtanulni, így szeretnék ételeket készíteni, és úgy, ahogy a filmben Jang Geum, hogy azért főzzek, hogy valakit megmosolyogtassak, hogy örömet okozzak, hogy szeretetet fejezzek ki.
Amúgy a film igaz történet alapján készűlt, az első koreai női orvos életéről.
No és közben közeledik az ovi is, és még varrnák is, ovis dolgokat szervezgetek, rendezgetek, aktákat, szkennelek, hogy könnyebben elérhetők legyenek bizonyos dolgok.
Na de azt is tudom, hogy mindent a maga idején, csendben, rendben.

Gofri

Márty és Annuska néni kérésére.

Az első adag gofrit a Jolántól kapott recepttel készítettem, az édes. A recept majdnem ugyanolyan mint ez, csak kevesebb cukorral, azaz 100 grammal, és csak két tojással. Aztán még kipróbáltam a mindmegette oldalról egy édeset, de a Joláné jobban bevált. No és sós gofrit a mindmegette oldalon talált sajtos gofri recept alapján készítettem, annyi különbséggel, hogy én a fantázám alapján kiegészítettem, vagyis mondhtani a mami is fantáziálgatott. Például tettem hozzá apróra vágott sonka szalámit, a második adagba egy nagyon kicsi hagymát is reszeltem. Ja és egy tipp. Nagyon jó volt például majonézes vinettával is, de csak úgy magában is.

A mindmegette oldalon, beírtam a keresőbe , hogy gofri, és ezt adta ki: http://mindmegette.hu/index.php?apps=receptkereso&a=100&kizar=&rb_holkeres=2&q=gofri Itt nagyon sok gofri recept van. Én például a kókuszost is ki akarom próbálni.

Ja és még egy dolog. Mikor előszőr készítettem, nem volt éppen itthon sütőporom, úgyhogy szalakálival készítettem, és jobban sikerűlt, mint a sütőporos azután. És a másik, hogy függ a liszttől is.

Képem nincs, ne kérjetek. :) Majd ha lesz, teszek fel.

Gyümölcs leves

készűlt ma. Tavasszal voltunk Ildiéknél, és ott finom gyümölcslevest ettünk. Általában nem szeretem a gyümölcsleveseket, de az nagyon ízlett. El is lestem a titkát. Ma aztán készítettem én is. És azt hiszem úgy, ahogy szerettem volna. Finomnak finom, meglátjuk Csonginak, hogy tetszik. Hidegen kell enni. És ami a lényeg, hogy egyszerű elkészíteni.

Így készítettem én a gyümölcslevest:

Az almát meghámoztam, felcikkeltem. Meggyem volt kimagvalva, lecukrozva, a fagyasztóban. Barackot is cikkeltem.

A lábos aljára tettem vagy 4 kanál cukrot pirulni, mikor kicsit megpirult hozzáöntöttem a cikkelt almát, és hagytam, hogy a pergelt cukorban és a saját levében kicsit párolódjon (a fajtájától is függ, nekem a végére kicsit lágy lett az alma). Aztán hozzáadtam a meggyet, a barackot, egy rúd fahéjat, egy kis szegfűszeget, egy vaniliát, egy nagyon kicsi rumesencet ( de lehet nélküle is ) és aztán felöntöttem vízzel. Közben egy tasak pudingport kikevertem vízzel, és mikor főni kezdett a leves hozzákevertem és vele is felfőztem. Közben 2 banánt felkarikóztam. Mikor a pudinggal is felfőtt hozzáadtam a banánt, és a tüzet elzártam a leves alatt. Végűl még ízesítettem kis citromléval, és kevés cukorral. Az ízesítés már ízlés kérdése. Végűl lehűtöttem. Hidegen tálalva nagyon finom nyári leves a gyümölcsleves, és sokat lehet variálni, aszerint, hogy éppen milyen gyümölcs, vagy kompót áll rendelkezésünkre.

Még egy

Még egy vizsga és vége a szesziónak. Erre az egyetemi tanévre még a praktika maradt. Azaz, hogy ki kellene talaljak egy témát a praktika dolgozatomnak, és utána nézzek a dolgoknak és aztán meg is írjam. Sőt, ha találnák egy jó helyet, még gyakorlatozni is elmennék ( ha nem, akkor letudva a gyakorlat az oviban).

Holnap van az utolsó vizsgám: orvosi pszihológia. Szóval ma meg holnap még tanulok. Aztán jön a szellemi pihenés, felüdülés.

Most kellemes idő van, nem túl meleg, szóval tanulásra is éppen alkalmas, de a sétálásra is alkalmas lenne.

Na de hagylak is titeket, megyek elkészítem a tanulási szünetben az Evódia blogján olvasott recept szerint a krumplit, és aztán folytatom a tanulást.

Ja, Lidia köszike a meghívást a játékra. Még nem tudom mit fogok leírni, de gondolkodom rajta.

Addig is "Tschüss!" mindenkinek.

A Vox Domi Gülekezet szervezésén belül

szoktak lenni művészi esték, gyakorlatiasan megoldva, amikor valami érdekeset készítenek. Én még nem jutottam el egyikre sem, mert minden második pénteken van és én pont akkor nem voltam itthon, de az oviból az egyik anyukától megkaptam a linket a képekről. Szuperek. Volt egy tökkel való díszítéses este, amikor dekorációkat készítettek, 

és volt egy befőttes este, amikor ajándékba adható befőtteket készítettek. :)

Volt egy jópár ami nagyon tetszett. :)

A befőttest feltétlenül ki fogom próbálni, legkésőbb jövőre , mert nagyon jó ötlet ajándékozásra. 

Zöldség leves

Nem mindig így készítem a zöldséglevest és ez nem is a hagyományos zöldségleves.
Gondolkoztam, milyen levest főzzek, hogy ne ugyanaz legyen, mint utoljára, de a hozzávalók is felelhetők legyenek itt a lakásban. Zöldség van itthon, de mivel utoljára húsgombócleves volt, most egy könnyű leves mellett döntöttem.

Volt a fagyasztóban egy zacskóban friss szemes és zöldbab, keverve, és egy fél zacskó borsó is. Kivettem, kicsit olvadjon ki, közben kivettem egy félliter húsleveslevet ami ugyancsak a fagyasztóban volt,, de persze ha nem lett volna, az se lett volna baj. Kiolvasztottam a húsleves levet és odatettem főni, tettem hozzá még vizet. Közben megtisztítottam, felvágtam apróra egy hagymát, és karikóra egy murkot, olajban megdinszteltem, adtam hozzá vegettát, daráltpaprikát, egy kis csípős aranyat, sót, borsot, ez persze ízlástől függ. A forró vízbe tettem a zöldségeket és a megdinsztelt hagymát és sárgarépát is. Addig főztem, míg minden zöldség kellően megpuhult. Készítettem hozzá rántást, habarást, a rántásba pirospaprikát is tettem. Közben galuskát is készítettem, most tettem bele apróra vágott petrezselymet is, és mikor a zöldség megfőtt, beleszaggattam a galuskát, kicsit főztem, majd hozzáadtam a rántást, habarást, és ezzel is felfőztem. Kóstoltam, még fűszereztem és egy csokor petrezselmet is szórtam a tetjére. Nem vagyok nagy petrezsleymes, de azért valamennyit szoktam használni.
A végén hozzáadtam még 2 deci tejfölt. Most kiprobáltam az Evódia által javasolt tejfölt, és nekem bevált, tetszett. Mikor kicsit kihűlt, még megkóstoltam és adtam hozzá egy kevés ecetet, hogy éppen enyhítse a borsó édes ízét. És kész a mai leves.

Galuska helyett lehet mást is tenni bele, vagy ha van benne bőven zöldség nem is muszály bele, de a lényeg, hogy én nagyon szeretem a galuskás levest, főleg az ilyen tejfölös levesekben, meg zöldséglevesekben. A zöldséglevest általában galuskával készítem.