Még mindig alakul a blog

csak türelem. Lassan végére járok ennek is. Ja, és vége a vizsgáknak, és hála érte... nagyon jól mentek. :)

Ma még nem sokra jutottam, de egy jót játszodtam a szomszéd gyerekekkel. :)

Tschüss!

Tata

Ez itt Bódis tata a műhelyében, éppen küllőt citlingel. Még annakidején valami német vendégek készítették a fényképet. Élvezték nagyon, hogy élőben láthatnak ilyesmit. Bevallom nektek, én is citlingeltem nem egy küllőt.

Közben megkérdeztem mamáékat és a széket, amiben tata ül, kézvonó széknek hívják, mert egy kézvonó nevezetű szerszámot szoktak benne használni, ami olyasmira való mint a gyalu, de mégsem. :)

Töltöttem még fel képeket a picassara.

Még egy

Még egy vizsga és vége a szesziónak. Erre az egyetemi tanévre még a praktika maradt. Azaz, hogy ki kellene talaljak egy témát a praktika dolgozatomnak, és utána nézzek a dolgoknak és aztán meg is írjam. Sőt, ha találnák egy jó helyet, még gyakorlatozni is elmennék ( ha nem, akkor letudva a gyakorlat az oviban).

Holnap van az utolsó vizsgám: orvosi pszihológia. Szóval ma meg holnap még tanulok. Aztán jön a szellemi pihenés, felüdülés.

Most kellemes idő van, nem túl meleg, szóval tanulásra is éppen alkalmas, de a sétálásra is alkalmas lenne.

Na de hagylak is titeket, megyek elkészítem a tanulási szünetben az Evódia blogján olvasott recept szerint a krumplit, és aztán folytatom a tanulást.

Ja, Lidia köszike a meghívást a játékra. Még nem tudom mit fogok leírni, de gondolkodom rajta.

Addig is "Tschüss!" mindenkinek.

Superchick

Eddig nem hallottam róla, de ma a WOW 2007-es albumot hallgatva a "We live" című ének megragadta a figyelmemet, sőt megmosolyogtatott a refrénje játékos dallamával,plusz a refrén szövege kukacként az agyamba mászott. Maga az ének dallama úgy nem a kedvenc stilusom, legalábbis, nem teljesen, de a refrénje megéri a pénzét és a többi szöveg is jó, ha odafigylesz és megérted.

We live, we love, we forgive and never give up
Cuz the days we are given are gifts from above
And today we remember to live and to love
We live, we love, we forgive and never give up
Cuz the days we are given are gifts from above
And today we remember to live and to love

Az ének szövege elejétől végig itt található: http://www.azlyrics.com/lyrics/superchick/welive.html , sőt itt meg lehet hallgatni. :)
Szeretnék én is szeretve, megbocsátva élni, soha nem feladni. Sokszor tényleg elfelejtek igazán élni.

Osztálytalálkozó

A Csongi osztálytalálkozójáról egy kép. Itt kettesben. :)

7 eddig itt le nem írt dolog rólam

persze ha sikerűl hetet összeírnom:

1. Kicsi koromtól óvónéni akartam lenni, és sikerűlt ezt az álmomat megvalósítani
2. Volt ez előtt több mint egy éve egyrövid időszak, amikor pár napra megfordult az agyamban, hogy munkát váltsak. Akkor sem a gyerekek miatt, hanem kollegák, óvoda, meg sikerélmény hiánya és egyébb tényezők késztettek az elgondolkozásra. No de rövid időszak volt és nem bántam meg, hogy maradtam, no de ha választhatnánk más tanügyi rendszert, azonnal másikat választanák.
3. Licis koromban, úgy emlékszem 11-ik osztályban készítettem meseillusztrációkat Magdinak, nagynénimnek, osztálydíszítés és bemutatás céljából origami tehnikával. Nagyon élveztem, és talán hamarosan megint nekifogok hajtogatni. A nyáron talán erre is sor kerűl.
4. Nekifogtam átolvasni, tanulmányozni a Bibliát a Márta blogján olvasott beosztás szerint. Nekem eddig bevált. Szeretném kitartóan végigcsinálni, nem meglankadni. Eddig áldásos volt. :)
5. Tavasz elején vettünk egy Singer varrógépet. Kipróbálni már kipróbáltam, de még sok a tanulnivalóm. A nyáron szeretnék megtanulni varrni, szeretnék szép dolgokat alkotni a varrógép segítségével. :)
6. Gyerekkori álmom, és remélem valamikor valóra is válik, hogy legyen egy aranyos kis virágoskertes, udvaros, zöldségeskertes kis házam. Telek már van, csak házat kell rá építeni. :)
7. Szeretem a rendet, de állandóan kell magam késztessem a rendrakásra. Aztán vannak időszakok, amikor állandóan teszek veszek, például, mikor nagyon kellene tanuljak, de nincs kedvem. Ezért is szeretném, most a nyaramat megszervezni, hogy a nagy hőség és a szervezetlenség, lustaság ne lopják el tőlem az Úrtól ajándékbakapott szabadnapokat.

No és idesüss. Sikerűlt 7 többé kevésbé új, eddig le nem írt dolgot ide lejegyeznem.

Vakáció, meg nem is

Néha már azon gondolkozok, hogy egyáltalán érdemes-e írnom ide a blogra. Az az igazság, hogy szoktam naplót írni füzetbe, de végülis, ide képeket is rakok fel, meg majd itt olvashatják a gyerekeink is, hogy mi minden történt az életünkben. És akkor olyankor csak leírok egy egy bejeegyzést.

Közben meggyógyúltam, aztán most megint csorog kicsit az orrom, a tegnap megfázhattam az oviban. Hidegebb volt benn mint kinn, és a tegnap egész nap hápciztam és orrot fújtam. Kicsit a mindenféle virágpor is zavarja az orromat itt Temesváron. No de igyekszek vigyázni magamra.

Közben vizsgázgatok, már 4 vizsga megvolt, még van 3. Eddig jól mentek, hála Istennek. :)

A héten még oviba is járok, mert szolgálatos vagyok, aztán jön a vakáció. Elterveztem a vakációra, hogy betervezem a napjaimat, ne teljenek el csak hiába. Annyi minden dolgom lenne, szóval, nem lesznek üresek a napok. :)

No aztán majd még írok, közben már kell induljak oviba. :)

Köhögés, frizura, osztálytalálkozo, Isten közelsége...

A torkom még mindig beteg...Istennek hála lázam már nincs. De az a legidegesítőbb az egészben, hogy lefekvéskor, mikor aludni kellene hirtelen elfog a száraz köhögés és majd semmi se csillapítja. Az éjszaka végülis Golia mentolos cukorkával a számban aludtam el és mintha arra ébredtem volna reggel fél hét körül, hogy kész elfogyott a mentolosság a számból, és akkor megint elkezdtem köhögni, és persze felköltöttem a kedves Csongimat is, aki már vagy 3 éjszakája tűri ezt.

Ráadásul ma osztálytalálkozója is van, és reggel fél tízre kellett menjen a suliba, én meg nem hagytam aludni. És persze én utána még visszaszundiztam, de ő nem.

Szóval ma este osztálytalálkozóra megyünk.

Ezért is, de nem csak ezért, hanem például azért is mert a jövőhéten évzáró előadás lesz, plusz csak úgy a saját kedvemért is, meg hát mert szűkséges is volt, ... a tegnap elmentem hajat vágatni. No nem nem tudom milyen különleges más frizura, ugyanaz mint volt, és tényleg éppen csak a végéből vágott Sabina, no meg persze a frufrumat. No de a lényeg lényege, hogy jól esett. És ma megmostam és megszárítottam, és meg voltam vagyok elégedve a hajammal. Szeretem a frufrut is, de szeretem nélküle is, így hát mikor levágatom van frufrum, ami ki is tart vagy 2 hétig, aztán már túl hosszú és akkor másképp fésülöm, máskép szárítom.

No de megyek is, mert még kell takarítsak, tanuljak, még nem tudom mit vegyek fel a találkozora, és nem tudom mit várjak el ettől az estétől. Ami jó, hogy leszenk ismerőseim is ott, a gyüliből is, de az oviból is. Két anyuka is az oviból osztálytársa volt Csonginak 5-8ba, és ők is ott lesznek, mert a másik osztály is velük tartja a találkozot.

No, majd ha lesz mit, akkor mesélek, ha nem mást a benyomásaim. :)

Addig is szép, áldott hétvégét. És ne felejtsétek el, Isten megigérte a Zsidók 13:5-ben, hogy: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged"

Gondolatkavalkád

Valahogy kiestem az írásból már. Sokszor olyan nehez fogok neki blogot írni.

Részben azért mert sokat ülök a gép előtt, tanulás ügyben, és akkor a kikapcsolódást próbálom nem a gép előtt megejteni, másik meg... ha elolvasom a blogokat, utána, már eltelik az idő, és mindig azt mondom, majd holnap.

No, mit mondjak... a héten kötelező pihenésen vagyok. Vasárnap lázasan ébredtem, és azóta itthon kuksolok, és próbálok közbe még tanulni is a vizsgákra. Ma van az első vizsgám ebben a szeszióban. Nem mondom, jobban is felkészűlhettem volna, de na, igyekszem én... Mosstmár láz nincs, csak fáradtság és köhögés, fejfájás. No de az Úr vigyáz rám idehaza is.A héten pihenek, új erőre kapok, aztán a jövőhéten muszáj lesz új erővel kezdeni. Ott lesz az évvégi szerep, a további vizsgák, és még sokminden más.

Nem panaszkodom. Jól vagyok, a tegnap még olvastam is, pihenés, tanulás után, és jólesett csak úgy magamba szippantani a gondolatokat, anélkűl, hogy arra gondoljak, hogy jajj, ezt úgy olvassam, hogy vizsgáznom kell belőle. No persze, úgy olvasok, hogy a lényeg meg is maradjon a fejemben, sőt, forgatom a fejemben a gondolatkavalkádot, no de nem ugyanaz, mintha vizsgára tanulnák. :)

Még csak annyit, hogy ne felejtsétek el, az ÉLET CSODASZÉP!

Ja, és ami hálával tölt el, hogy egy gondoskodó férjem van. :)

Anyák napját

ünnepelktünk az oviban május 9ikén.

Képeket is tettem fel a picassara.

Az egyik anyuka is készített képeket a szuper gépjükkel.

Olyan aranyos képek készűltek a gyerekekről, tetsvérkékről,

anyukákról. :)

Itt megnézhetők: http://picasaweb.google.com/12esnapkozi/Anyaknapja_AdrianaGepevelIzaAnyukaja#

és itt: http://picasaweb.google.com/12esnapkozi/Anyaknapja2009Majus9#