2010. március 24., szerda

Vagyok


Mikor sikerül jókedvvel elkezdeni a napot, akkor jön valami, ami felborít mindent. Persze, ha tudja, az ember lánya nem engedi megzavartatni magát.

No mindenestere itt vagyok. De valahogy nehezen érem utól magam. Kellene már egy kis csend, nyugalom. Stombaton voltunk a kertben, egész nap kinn a friss levegőn, kész felüdülés volt. Jó lenne már kertes házban lakni.
Köben eljött a jó idő, és én csak örülni tudok neki, mert lehet a napsütésben sétálni, a gyerekeket kivinni az udvarra, megengedni a tavaszi szellőnek, hogy simogatásával felderítsen. :)

Meg lehet-e állítani az időt?
Ne fogyjon el a mosoly az arcunkról! (persze nem mindig megy karikacsapásra )

Nincsenek megjegyzések: