Százszorszépek

Oviból hazafelejövet találtam ezeket a százszorszépeket. Megálltam gyönyörködni bennük, és mivel nálam volt a fényképezőgép is, megörökítettem őket. :)

Húsvétra

Kívánok nektek Áldott, békésen, Isten közelségében csendesen eltöltött Húsvétot, és felüdülést Istenben. Isten támadjon fel és éljen a szívünkben is!

Az írott tojásokat Kingától, kolleganőmtől kaptam. Méhviasszal, kesicével írott tojások, é még az anyukájától tanulta, Székelyföldön. A többi tojás itthoni készítésű, egyszerűen kétfajta hagymahajban festett tojások. :)

Szavazni lehet

az egyszervolt.hu oldalon az évtized legjobb gyermekkönyveire... :)

Nagyon sokat nem ismerek közülük.

Mozaik

Az utolsó alkotó körön ezt készítettem. :) Persze nem tudom, hova tegyem, de majd meglesz a rendeltetése.

És itt van a többi kép, persze ezeket mások késztették, de érdemes megnézni

Vagyok

Mikor sikerül jókedvvel elkezdeni a napot, akkor jön valami, ami felborít mindent. Persze, ha tudja, az ember lánya nem engedi megzavartatni magát.

No mindenestere itt vagyok. De valahogy nehezen érem utól magam. Kellene már egy kis csend, nyugalom. Stombaton voltunk a kertben, egész nap kinn a friss levegőn, kész felüdülés volt. Jó lenne már kertes házban lakni.

Köben eljött a jó idő, és én csak örülni tudok neki, mert lehet a napsütésben sétálni, a gyerekeket kivinni az udvarra, megengedni a tavaszi szellőnek, hogy simogatásával felderítsen. :)

Meg lehet-e állítani az időt?

Ne fogyjon el a mosoly az arcunkról! (persze nem mindig megy karikacsapásra )

Internet, olvasás, utazás és egyebek

már rég nem írtam.

Mostanában egyre kevesebbet ülök a gép előtt, amennyit ülök, az a munka, mikor tervezek, nyomtatok, meg keresek. Minden nap hamar megnézem a mailjeimet, néha blogot is olvasok, de most valahogy nem igazán jön, hogy sokat üljek itt, pedig azért érdekel mi történik veletek, a töbiekkel, és úgy másokkal.

Na de azért olvasgatok mostanában, megint elég sokat, meg sokat ülök az oviban, eltelik az idő az úton, oda meg vissza, meg rendeznivalók.

Közben azért igyekszek egy héten egyszer a Szekrényes családhoz is felmenni, kicsit mindenkivel lenni, Lidiával beszélgetni, meg Csengének olvasni, Anitával játszani, Balázzsal elleni... :)

Az olvasásról annyit, hogy elolvastam Elisabeth Gaskell: Észak és Dél című regényét, és most még kölcsönbe kaptam a Philis cműt is, meg még egy másik regényt Luisa May Alcott: A nyolc unokatestvér címmel. Az Észak és Dél tetszett, aztán közben a filmet is megnéztem, az is tetszett, de azért a könyv csak jobb. Amit még kölcsönkértem Lidától az a Polcz Alaine: Főzzünk örömmel cmű könyve, amibe már beleolvastam Ildinél, de azért még egy csomo mindent elolvasnák belőle, sőt szeretném be is szerezni a könyvet, mert szupernek látom.

Aztán azt se írtam, hogy nemrég voltunk Zilahon is, és olyan jól esett, egyszerűen csak otthon lenni, a család egy részével találkozni, beszélgetni, a gyüliben régi kedves ismerőseimmel, testvéreimmel, barátokkal találkozni, sajnos nagyon rövid időre. Na de megyünk mi még. És azért összegyűl a sok kevés kis idő.

Aztán meg várom már nagyon a tavaszt, legyen meleg, napsütés, mosolygós napok legyenek.

Na jó, még jelentkezem, talán majd gyakrabban, de azért nem igérek semmit, még magamnak sem.

Újra itt vagyok

Annyi idő után újra jelentkezem.

Kicsit nehéz volt két hét után visszaállni a ritmusba, ráadásul délutános voltam, és ilyenkor rövid itthon a délelőtt, de a délután is, ovi után, szóval no... nem is mentegetőzöm.

Jól vagyok, meggyógyultam, jó volt tudni, hogy egyesek gondoltak rám.

Nem is történt sok minden, csak igyekeztem újból ritmusba jönni, köben figyelgetem, hogy alakul az olimpiai játékokon a korcsolyaverseny.

Itthon is sok mindent kellene elrendezni és túl gyorsan pörögnek a napok. Papíron is be kellene osszam az időmet.

Közben a jövőheti témához keresek még aranyos kedves kis versikét (Közlekedjünk okosan a téma).

Olvasgatok, mostanában egyre többet a Bibliából. Meglankadtam, aztán most kívánom az igét, szeretném Uramat mindjobban megismerni általa.

Mindenesetre nem vesztem el, csak innen tűntem el egy kicsit.

No de mostmár itt vagyok.

Legyen egy áldott, örömökben gazdag, tavaszias hetünk. Én nagyon kívánom már a tavaszt, a tavasz üdeségét.

Betegszabin vagyok

Egész hétre kaptam betegszabit...

Már a múlt héten kezdtem sok orrfujással, majd köhögéssel, végül vasárnap reggelre lázzal. Vasárnap reggel vizsgáztam, aztán itthon ágybabújtam. Hétfőn aztán az orvosnő szabit is adott, egész hétre, hogy jól gyógyuljak ki belőle.

A vakációs hét is hamar eltelt, sok mindennel, olyasmivel is, amire nem számítottam. Volt tanulás, takarítás, főzés, aztán vendéglátás és temetés, végül betegeskedés. Nem minden úgy van, ahogy eltervezzük. Erre a hétre sem ezt terveztem, és mégis így lett

No de hála az Úrnak, sokkal jobban vagyok. Már nem fekszem egész nap az ágyban. Hét elején még hamar elfáradtam, ha felkeltem ezért, azért, mostmár azért bírom.

Na jó... még írok majd máskor, nem szaporítom tovább a szót.

Havasi kifli

Már egy jó ideje készülök rá, aztán végre nekifogtam és elkészűlt, ráadásul jó sok lett belőle.

Ezt azért szeretm mert, nagyszüleimre emlékeztet. Télen, leginkább, mikor kimentünk Krasznára, legtöbbször volt havasi kifli lenn a szekrény alsó polcán egy tálban. Úgy örültünk neki. :)

Így aztán elkértem anyutól a receptet, specifikálva, hogy azt a receptet, ami szerint mama készíti. Ma még kérdezgettem dolgokat anyutól is, mamától is telefonon, és nekifogtam. Ez lett belőle.

Lidia kérdésére a receptet is leírom.

Hozzávalók: 1kg liszt, 50g élesztő, 400 g zsír, 1 pohár tejföl, s ha még kéri akkor, egy kis vizet vagy tejet., egy kevés tej az élesztő futtatásához, töltelékhez lekvár (minél keményebb, annál jobb), vagy dió, mákk, ki mit kíván. Én leginkább szilva lekvárral szeretem, az meg általában van itthon, mert anyósom szokott főzni, majdnem minden nyáron, és jó keményre főzi a kuktában.

Az élesztőt megfuttatom egy kevéske langyos tejben, egy jó kiskanál cukorral.

Aztán összegyúrom, megdagasztom a hozzávalókat, minél jobban meg van dagasztva annál jobb lesz a kifli. Lágy nyújtható tészta legyen.

30-40 percet meleg helyen kelesztem ( én éppen fasírtot sütöttem előtte nem sokkal a lerben, és még elég meleg volt benne, így oda tettem be).

Kicsike, öklömnyinél kisebb cipókat szaggatunk belőle. A cipókat sorban kerekre nyújtjuk, derelmeccővel vagy késsel 8ba vágjuk, vagy hatba, minél kisebbek a kiflik, annál jobb, szerintem.

Mindegyik cikkre teszünk tölteléket, és felsodorjuk, inkább picit megnyújtva, mint túl lazán, úgy hogy a hegyes fele maradjon kivül.

A zsírozott, vagy olajozott, vagy sütőpapírozott tepsibe tesszük a kifliket, miután megtelt a tepsi, hagyjuk még egy kicsit állni, majd kb 15 percig, de a lertől függ, közepes tüzön, nálam a 180 fokon, megsütjük, mikor már kezd egy icipicit pirulni, akkor kész is van.

Ezt így folytatjuk, míg elfogy a tészta.

Végül, miután kihűlt, porcukorba (én vaniliásba) hendergetjük.

Ugyanebből az alapból lehet készíteni asszonykonytyot... felvert tojásfehérje, cukor és dió vagy kókuszreszelékk a töltelék. Kinyújtjuk a masszát, megtöltjük töltelékkel, feltekerjük, felvágjuk, szeletekre és a tepsire fektetjük őket. Ezt itt méág nem próbáltam ki, de kifogom, arra viszont emlékszem, hogy mennyire szeretem a kókuszreszelékest.

Egy tipp, mindkettőnél, a kiflinél is, az asszonykonytynál is, minél vékonyabbra kell kinyújtani, mert sülés közben megkel. Az asszonykonytynál, meg kicsi átmérőjű rudat tekerjünk, hogy ne legyenek döblecek a konytyocskák.

Az egy kilós adag, amúgy nagy családra való, de jól el is áll, így ha egyszer nekifogok, marad, nem egy napra, hanem akár 2 hétre is, étvágytól függően.

Nekem jó sok lett belőle, még a szomszédba is adtam. Én is kaptam Lidiáéktól kekszet a tegnap, ma meg visszaadtam a dobozt, kiflivel tele, és még így is rengeteg maradt. A jó az, hogy mindenki szereti itt a házban az ilyesmit.

Ja... én kirpóbáltam szilva lekvárral, barack ízzel és ribizli dzsemmel, hát nekem a szilvás jön be a legjobban, azért is mert könnyebb elkészíteni, nem folyik ki a jó kemény lekvár, a masik meg szerintem mama is azzal készítette régen, mert valahogy az az íz maradt meg bennem. Ha folyékony a lekvár, akkor nem lehet olyan sokat rakni a kiflibe, és nem érzik úgy az íze.

Andreaa

Ez is tetszik...