Abigél

Elolvastam az internetről 3 nap alatt. Nagyon tetszett. Valamikor a filmet láttam már, de most letöltöttem, és majd azt is megnézem, csak jöjjön haza Csongi, mert nem valami egyszerű megnézni. Kell rajta valamit alakítani.

Még fogok olvasni pár könyvet Szabó Magdától. Valamikor kilencedikes koromban olvastam a Sziget-kéket és Bárányboldizsárt, és nagyon tetszett. Na de mostmár elolvasom a többit is. Na nem mindet, de néhányat.

Várom haza Csongit. Egész héten nincs itthon, de remélem csütörtökre megérkezik, mert pénteken szeretnénk indulni Zilahra. Szombaton együtt ünnepelünk a családdal, és barátokkal. Alig várom már. :)

Esik az eső és nekem be kell mennem az oviba szülői értekezletre, ami ráadásul nem a kedvenc tevékenységem.  Na de kell menni.

Mennyengzői képeinkből egy kis ízelítő

A stúdió képeket megkaptuk cédén is, kivétel néhány kép. Azt a néhányat most bescanneltem, főleg mert a kedvenceim közzé tartoznak. :)

                                              

                                                                                

A Vox Domi Gülekezet szervezésén belül

szoktak lenni művészi esték, gyakorlatiasan megoldva, amikor valami érdekeset készítenek. Én még nem jutottam el egyikre sem, mert minden második pénteken van és én pont akkor nem voltam itthon, de az oviból az egyik anyukától megkaptam a linket a képekről. Szuperek. Volt egy tökkel való díszítéses este, amikor dekorációkat készítettek, 

és volt egy befőttes este, amikor ajándékba adható befőtteket készítettek. :)

Volt egy jópár ami nagyon tetszett. :)

A befőttest feltétlenül ki fogom próbálni, legkésőbb jövőre , mert nagyon jó ötlet ajándékozásra. 

Az élet dolgairól...

Egy újabb hét kezdődött el. a héten délután megyek oviba, és közben annyi mindent kellene elvégezzek, befejezzek, van aminek nekifogjak. És közben az Úrnak vagyok hálás ezért az újabb hetért, ezért az újabb napért, és szeretném ezt az időt nem elpocsékolni.

No és közben már a karácsonyra is gondolok, az adventre, az előkészületekre. Tervezgetek, gondolkodok, ajándékokat keresek, és közben arra is kell figyelnem, hogy ne csak álmodozzak, ne csak tervezgessek, hanem a mának éljek, a mát használjam ki, és ne aggódjak a jövőért. Mert bizony, néha rámtör az aggódás, hogy mi lesz, hogy lesz, hogy lenne a jobb, stb., stb.

No de megyek a dolgomra. 11kor kell oviba induljak, addig még annyi mindent kellene itthon csináljak. Szóval szép napot nektek, és mosolygósat. :)

25+

Ezt a pulcsit most kaptam szülinapomra. :)

Volt két torta. Egy joghurtos, Magyarországról hozta mama, és egy csokis, amit anyuka rendelt. Közösen ünnepeltünk, hiszen ma van a Csongi anyukájának a szülinapja.

Ezeket a virágokat mind az oviból kaptam a héten szülinapomra.

A rózsám

Kedvesemtől...

Negyed évszázad

hosszú idő.

Nem is tudom, hogyan telt el ilyen hamar. Az tény, hogy én még gyereknek érzem magam, és épp ezért, jó óvónőnek lenni, mert az oviban még lehet játszani.

Kedvesemtől kaptam három szál gyönyörő rózsát, kedves szavakat és mosolyokat és persze nagyon sok szeretetet, ma is ugyanúgy mint eddig. :)

Negyed évszázados lettem és van nekem egy ötödévszázados hugicám is, és egy új telefonom új számmal. A régi szám hamarosan el fog tűnni, szóval, akit az új számom érdekel, majd kérje el, messengeren, emailben, vagy máskép.

Most pedig folytatom a pihenést és ünneplést egész hétfőig. Hétfőig, mert akkor ünneplek a gyerekekkel az oviban. :)

Pusszancs nektek és áldott vasárnapot. :)

Tanulj szamár, s ló lesz belőled... :)

Hát Márta, én nem csodálkozom, hogy te kuncogtál.
Visszagondolva én is kuncogtam már sokat a sulis napjaimra visszagondolva. A helyzet az volt, hogy nem szerettem lemaradni a tanulásban, szerettem, ha jó jegyeim voltak, sőt... nem szerettem hiányozni a suliból, és inkább betegen is elmentem dolgozatot írni, minthogy külön kelljen megírjam. Egszer írtam külön dogát, azt is azért mert semmiképpen sem tudtam ott lenni, de persze nem betegség miatt. Az igazság az, hogy nem is emlékszem, hogy hiányoztam-e valaha a suliból betegség miatt. Valmikor kisiskolás koromban egy-két napot, de a többi betegséget mind vakációban vészeltem át.
Aztán órákról sem szerettem lelógni, épp ezért volt elég gondom a suliban emiatt. Például német óráról legtöbbszőr nem akartam lelógni, mert szerettem, mert tudni akartam, és mert az volt a nézetem, hogy ha most ingyen tanulhatjuk, miért ne tanulnánk, minthogy aztán, mikor szűkségünk lenne a nyelvre pénzt adjunk ki valakinek, hogy megtanítson. Próbáltam minden tantárgynak meglátni az értelmét. Például mindenki időpocséklásnak tekintette a logika órát, csak én nem. Na persze, mostani fejjel, lehet nem lennék annyira radikális, de igenis, én valójában szerettem suliba járni. Tanulni nem mindig szerettem, de mindig tanultam, mert tudtam, hogy kell tanulni. Persze kivétel erősíti a szabályt.
Volt egy alkalom negyedikes koromban, hogy nem tudom én miért, de nem tanultam meg a történelem leckét. Pont azon az órán feleltetett a tanítónéni, és én persze nem tudtam sokat mesélni arról a bizonyos csatáról, és 7-est kaptam. Persze otthon nem mondtam meg, az ellenőrzőmbe ez a jegy éppen nem került be, de én eldöntöttem, hogy ezt a jegyet kijavítom 10-esre. Kiszámolta, hogy 5 10-esre van szűkságem, hogy az évharmad végén tízes legyen töriből is a diplomám. Minden órán feleltem, amelyiken csak lehetett, és még egy 10-esre volt szűkségem (az évharmad rövid volt). Megkértem a tanítónénit, hogy felelhessek a következő évharmad első leckéjéből, mert már nem volt miből feleljek, utolsó óra jött, lezárások, stb. Persze a tantónéni beleegyezett és en 10-esre zártam. Persze motivált az a 7-es, de vajon miért nem volt elég nekem a 9-es média?! Persze anyumék nem tudtam semmit a 7-esről, meg erről az egészről. Csodálkoztak is, hogy nekem annyi 10-esem van, de én nem akartam, hogy tudjanak a hetesről. Évekre rá tudták meg, és már nem emlékszem a reakciójukra, de én sosem felejtettem el azt a 7-est sem a leckét, amelyikre kaptam a hetest.
No ennyit rólam és a suliról, és közben akkor itt lett belőle gyerekkori emlék is. :)

7 dolog rólam

Erről kellene szóljon ez a bejegyzés. Áron kért fel erre a játékra, és azt írtam vissza, hogy gondolkozni fogok rajta. Gondolkoztam is, hogy mit írhatnék magamról, de nem tudtam. Volt, hogy eszembe jutott valami, de akkor meg nem voltam netközelben, vagy papírközelben.
Hát még most sem tudom, mit írok, de amit írok az rólam szól. Persze nem feltétlenül ez a legfontosabb rólam, sem a legszembetűnőbb. Írok és kész. Lehet tudtátok már rólam ezeket, lehet nem.

Szóval:

• Nem szeretek vásárolni, főleg nem cipőt, kabátot, mert nehezen döntök, nehezen találom meg a megfelelőt, ami ugyanúgy tetszedjen egy hét, egy hónap, egy év múlva is. Plusz, hogy ezek mind pénzbe kerülnek, és nem is olcsók, főleg a jó minőség, és olyxankor arra gondolok, hogy mennyi minden mást vehetnék abból a pénzből.
• Az oviban a legjobb érzés, mikor azt észlelem, hogy a gyerekek szeretnek. És szeretnek akkor is, amikor éppen megszidtam vagy megbűntettem őket. Aztán, ha odajönnek, odabújnak hozzám... az kész öröm. Olyankor tudom, nem hiába vagyok ott, olyankor tudom, hogy ott a helyem. Persze azt is tudom, hogy nem vagyok elég jó óvónő, csak azt tudom, hogy a gyerekeknek a szeretetem sokat ér, többet ér mint ezer elmondott szó. Egy közös séta többet jelent nekik, mint nemtudom hány óra "tanítás". Ezért szeretem én a munkám.
• Nem tűnök ki a kreativitásban, de szeretek új, jó, kitűnő ötleteket megvalósítani.
• Gyerekkoromban, főleg tinikoromban nem esett nehezemre korán kelni, sőt, ha mamáéknál voltam vakáción, ahogy mozgolódást hallottam a házban, ugrottam ki az ágyból. Valami olyasmi is volt benne, hogy nehogy lemaradjak valami érdekesről, hogy segíthessek reggelit készíteni, vagy bármit. Iskolás koromban is, könnyebben felkeltem reggel korán még egy kicsit tanulni. Ezzel ellentétben, most szeretek aludni, kihasználni minden percet. Ha felébredek óracsergés előtt, nem szállok ki az ágyból, hanem még lustizok, sőt visszaalszok és utána nehezebb a felkelés. persze erről le kellene szokjak, mert javamra lenne.
• Nem szeretem a kesrű ízeket, se gyümölcsben, se ennivalóban. Sem a gyümölcstöltelékes csokit. Sőt általában a töltelékes csokit. Ha én választok magamnak csokit az a keserű, a tejes, a magyoros, a fehér, a mazsolás, de nem töltelékes.
• Sulis koromban, ha volt olyan óra, hoyg unatkoztam, például feleltetés közben, a balkézzel való írást gyakoroltam. Mindig valamelyik kedvenc énekem írtam egy lapra, vagy a füzetem hátuljára bal kézzel, és mindezt azért, hogy ha netalán valamikor eltöröm a jobb kezem, ne maradjak le a tanulásban, azért mert nem tudok bal kézzel írni. Sőt a szájjal való írást is kipróbáltam, persze nem a suliban, és ezt azért, mert mi van, ha mindkét kezem eltöröm. Amúgy gyakran belegondoltam ilyen és ehhez hasonló esetekbe, hogy ha ez és ez történne velem, hogyan viselkednék, hogyan tűrném el... stb.
• Nagyon szeretek énekelni. Ötödikes koromtól, tizenharmadikos koromig mindig legalább egy kórusban benne voltam, de legtöbbszőr többben is. A suli kórusban szopránt, majd nyolcadiktól altot énekeltem, közben énekeltem a gyüli gyerekkórusában. Licis koromtól énekeltem a licink leánykórusában, előszőr szopránt, majd mezzoszopránt, és aztán a gyüliben az ifikórusban, és később az énekkarban altot. Az megjegyzendő, hogy eleinte utáltam az altot, nem szerettem, mert nehezebb volt, de aztán annál jobban megszerettem. A liciben még énekeltem a lici német kórusában, és résztvettem a lici német bébszínházában is. Szóval szerettem tevékenykedni. :)

Na persze ez egy kicsi része az én életemnek. Majd ha még jutnak eszembe dolgok még írok magamról. Akit meg érdekel még valami ezeken kívűl, az kérdezzen, és ha tudok, meg akarok meg minden, akkor válaszolok is.

Hobby

A tegnap az igazgatónő a kezembe adott egy katalógust, hogy nezzek bele, lehet tetszik, esetleg rendelni is akarok belőle. Mondom köszönöm, és kimegyek. Meg se néztem előszőr, azt hittem ugyanolyan mint a többi, szuper de drága katalógus.
No de végülis délután volt időm, átnézni. És nem jött, hogy higgyek a szememnek. Hobbyboltos termékek, interneten megrendelhető dolgok, itt Romániában, és az ár is elérhetőnek tűnik, ráadásul nagyon nagy a választék.
Szóval már az a kérdés megoldva, hogy hol szereuhetem be a kézimunkáimhoz való dolgokat, csak egy dolog van még. Nem igazán van helyem itt ebben a házban sem az anyagok tárolására, sem kézimunkázásra. Na de kitalálok én majd valamit.
Akit érdekel az a www.hobbyfix.ro oldalon keresgélhet, szétnézhet, rendelhet, stb.